Az elmúlt évek társadalmi-gazdasági kihívásai mindenki életére hatással vannak, de a fogyasztás visszafogása mellett egyre többen törekednek arra is, hogy tudatosabb megoldásokkal gondoskodjanak tartalékaik értékállóságáról. A lakosság jelentős része mozdult el a bankbetétek és a készpénz felől a befektetések felé, és tovább erősödik az euroizáció jelensége a megtakarítási célú életbiztosítások terén, a forintgyengülés kivédésével segítve a megtakarítás értékállóságát - derül ki az NN Biztosító megbízásából készült felmérésből.
Az Eurostat adatai szerint a magyar lakosság megtakarítási rátája 2023 elejére 19 százalékra nőtt a korábbi 9,6 százalékról. Ezzel az eredménnyel az európai uniós élmezőnyhöz tartozunk, egyedül Németország (20 százalék) áll jobban a megtakarításokat tekintve. A jelentős növekedés hátterében elsősorban az áll, hogy a magas infláció, a magas hozamkörnyezet és a forint árfolyamingadozásai gyakorlatilag rákényszerítették a lakosságot, hogy a fogyasztás csökkentésén túl tudatosabb döntéseket hozzanak és szofisztikáltabb megoldásokat válasszanak pénzügyeikben.
Újragombolt megtakarítások
Ezt mutatja, hogy a lakossági megtakarítások az egyszerű bankbetétek és a készpénz felől a különböző befektetéstípusok és öngondoskodási formák, azon belül pedig a devizaalapú konstrukciók felé fordultak az elmúlt hónapokban. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az idei első félévben
- a lakosság folyószámlabetét- és készpénzállománya jelentősen, 9, illetve 4 százalékkal csökkent 2022 vége és 2023 közepe között. Ez aligha meglepő, hiszen a bankban tárolt pénz hozama minimális, az infláció pedig kétszámjegyű.
- Az állampapírokban és befektetési jegyekben tárolt pénz összege ugyanezen idő alatt 14 és 20 százalékkal ugrott meg,
- míg a piaci szolgáltatók által kínált életbiztosításokban tárolt pénzösszeg 4, az önkéntes nyugdíjpénztárak összértéke 7 százalékkal emelkedett.
A magas inflációs és hozamkörnyezet, a forint árfolyamingadozásai, valamint a bevezetett szocho intézkedések hatására hosszú évek után végre megindultak a lakossági megtakarítások a betétekből a megtakarítási, befektetési célokhoz jobban illeszkedő alternatívák felé.
A biztonság neve: euró
Nemcsak az inflációnak, de a forint árfolyamingadozásainak is ki vannak téve a magyar háztartások: a forint értékvesztése még fájdalmasabb, ha hosszú évek megtakarításairól van szó. E kockázat ellen egyre többen más devizában, például euróban tesznek félre. Az MNB adataiszerint 2021 második negyedévében a lakosság 368 milliárd forintnyi megtakarítást tartott euróban, 2023 ugyanezen időszakában pedig már 482 milliárd forintot. Ez az idő közben bekövetkezett árfolyamváltozást (350-ről 370 EUR/HUF-ra) is figyelembe véve, euróban számolva 25 százalékos növekedést jelent.
Az euroizáció jelenségére – vagyis amikor egy ország lakói spontán módon kezdik használni az eurót a mindennapokban – és az euróalapú megtakarítások iránti fokozott igényre az NN Biztosító felmérése* is rávilágít: a megkérdezettek 60 százaléka felelte azt, hogy nyugodtabb lenne, ha euróban tarthatná a megtakarításait.
Az euró szerepének növekedése pedig már a gyakorlatban is egyértelműen megmutatkozik: „az NN Biztosítónál az idei év első felében az új szerződések nem kevesebb mint fele már euróalapú termékre szól, szemben az egy évvel korábbi mintegy 30 százalékkal. Ennek eredményeként a társaság teljes portfóliójának immár közel harmadát az eurós termékeink adják, szemben a korábbi 25 százalék körüli szinttel” – mondta Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.
Hosszú távon, árfolyamkockázat nélkül
Az euróalapú megtakarítások iránti növekvő igényekhez természetesen a szolgáltatók is igyekeznek alkalmazkodni. Az NN például három ilyen konstrukciót is kínál erre, amelyek hosszú távú megtakarítási és befektetési lehetőséget kínálnak euróban a biztosítási védelem mellett.
A lakossági befektetések piacát alakította az is, hogy a kamatjövedelemre idén július 1-jétől az állam 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) vetett ki. Az intézkedés az adómentességet élvező állampapírok felé terelte megtakarítások egy részét, ám ezzel együtt is, más megtakarítási formák szintén növelni tudták vonzerejüket.
A fenti termékek előnye – az árfolyamkockázat kezelése mellett –, hogy a rendszeres díjas megtakarítás 10. évétől kamatadó- és szocho-mentesen vehetjük fel az összegyűlt vagyont, a 6. évtől pedig feleződik az adóteher - fogalmaz a cég sajtóközleménye.
