Március végéig az egész évre tervezett bruttó lakossági állampapír-értékesítés 29 százaléka teljesült, amely időarányosan megfelel az előzetes várakozásoknak - írták a közleményben.
A decemberben kiadott 2024-es kibocsátási tervében a GDP 2 százalékának megfelelő nettó lakossági finanszírozással számolt az ÁKK a lakossági és nagybani papíroknál.
Fotó: MTI
Az idénre tervezett 1932 milliárd forint nettó lakossági állampapírállomány-növekedésből az első negyedévben 728 milliárd forint valósult meg. A lakosság diszkont kincstárjegy-állománya lassabban csökken a korábban vártnál, és ennek megfelelően a tervezettnél 300 milliárd forinttal kevesebb lehet a lakossági termékek nettó értékesítése.
Az MNB februári értékpapírpiaci statisztikáiból a sajtó "félreérthető következtetéseket" vont le a háztartások kezében lévő állampapírokkal kapcsolatban.
A jegybank adatai szerint februárban piaci értéken 65 milliárd forinttal csökkent a háztartások állampapír-állománya, ezen belül közel 13 milliárd forint az átértékelődésből származó nyereség, míg a tranzakciók közel 78 milliárd forinttal csökkentették az állományt. Ezzel szemben az MNB névértéken számított értékpapír-statisztikáiban jelentős, 242 milliárd forintos állománynövekedés figyelhető meg -mutattak rá.
A látszólagos ellentmondás oka a kamatfizetések elszámolása. A februári jelentős kamatfizetés (több mint 400 milliárd forint) a piaci értéken számított statisztikában mint tranzakció jelenik meg (nettó eladásokként), jelentős mértékben torzítva a tranzakciós adatokat.
Vagyis az, hogy "csak" 78 milliárd forint volt a negatív tranzakció, azt jelenti, hogy több mint 300 milliárd forint, azaz a kifizetett kamat csaknem 75 százaléka jelent meg a kamatok újrabefektetéseként vagy teljesen friss tőkeként az állampapírpiacon - magyarázta az ÁKK a közleményben.
A kamatfizetések hatását kiszűrve - ahogyan a névértékes adatok mutatják - a kapott kamatok tetemes részét újra állampapírba fektetve nem eladói, hanem jelentős nettó vásárlói pozíciót vett fel a lakosság.
(MTI)
