3p

Longevity gazdaságtana: hogyan finanszírozható fenntarthatóan egy hosszabb, egészségesebb élettartam, és miként befolyásolja ez a nemzetgazdasági teljesítményt és a társadalmi jólétet?

Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia 2026

Vegyen részt Ön is!

Részletek >>

Azon is múlik, hogy meddig él valaki, hogy hol lakik.

A várható élettartam a jólét egyik legfontosabb mérőfoka a modern társadalmakban, hiszen egyáltalán nem mindegy, hány évet tölthetünk el olyan körülmények között, amelyek lehetővé teszik a biztonságos, egészséges és kiszámítható életet.

Az Európai Unió közös statisztikai hivatala, az Eurostat erről tett közzé adatokat. Mint írták, 2024-ben a tagállamokban a születéskor várható élettartam átlagosan 81,5 év volt, ami 0,1 évvel magasabb, mint 2023-ban. A mutató 2020-ban (80,4 év) és 2021-ben (80,1 év) csökkent a pandémia miatt, azóta azonban ismét emelkedésnek indult, és túllépte a 2019-es, azaz még a járvány előtt tapasztalt 81,3 éves szintet. 2024-ben a nők születéskor várható élettartama az EU-ban 84,1 év volt (0,1 évvel több, mint 2023-ban), míg a férfiaké 78,9 év (+0,2 év). Ez azt jelenti, hogy a nők várhatóan 5,2 évvel élnek tovább, mint a férfiak – derült ki a közlésből.

Mi a helyzet Magyarországon?

Ha a várható élettartamról van szó, muszáj beszélni a hazai helyzetről is, ugyanis az országon belül is szembetűnők a különbségek. A hét ábrájában ezúttal a magyarországi régiók közti eltéréseket mutatjuk be, 20 évre visszamenőleg:

A 2004 és 2024 közötti adatok alapján Magyarország minden régiójában nőtt a várható élettartam, országos szinten átlagosan 76,8 évig élt a lakosság, ez 5,2 százalékos emelkedést jelentett 2004 és 2024 közt. A javulás mértéke azonban nem volt egyforma, és a területi különbségek továbbra is jól láthatók. A legmagasabb értékek mindhárom vizsgált évben Közép-Magyarországon, illetve Budapesten voltak, míg az észak-magyarországi és alföldi régiók tartósan az országos átlag alatt maradtak.

Az adatokból az is látszik, hogy a várható élettartam növekedése 2004 és 2014 között gyorsabb volt, mint 2014 és 2024 között. A legtöbb régióban az első tíz évben nagyobb javulás történt, míg az utóbbi évtizedben a növekedés üteme mérséklődött, ami arra utalhat, hogy a korábbi egészségügyi és életmódbeli javulások hatása kifulladóban van.

A jövedelmi különbségek a várható élettartam terén is visszaköszönnek, ahogy arról rovatunk korábbi cikkében írtunk, például a 2025-ös havi bruttó átlagbérek adatai alapján országos szinten Budapest toronymagasan vezetett 851 211 forintos átlaggal.

A főváros és a legalacsonyabb értéket mutató Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye (523 437 forint) között mintegy 327 774 forintos különbség húzódik, ami nagyjából 63 százalékos eltérést jelentett – azaz egyértelmű összefüggés rajzolódik ki a bérszínvonal, a megélhetés és a várható élettartam alakulása közt.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!