A napirend alapján csak a szokványos matolcsys sikerbeszámolóra lehetett számítani a parlament gazdasági bizottságának hétfői ülésén. Úgy is indult, aztán hirtelen éles kormánykritika lett belőle, közte olyan mondatokkal, amelyeket aztán mindenki kedvére szétcincálhatott – pártállásától és érdekeitől függően.
A Jobbik és a DK például azt olvasta ki, hogy a kormány lenyúlhatja a lakossági megtakarításokat. Felteszem, ugyanúgy, ahogy tette 2010 végén a magánnyugdíjpénztárakban szunnyadó vagyonnal. Akkor 3 ezer milliárd forintnak veszett nyoma. Most nagyobb összegről beszélt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. 20 ezer milliárdról, ami még az elmúlt tizenkét évben végbement inflációval indexálva is a 2010-esnél jóval nagyobb summa. Ebből – mint mondta Matolcsy György – mintegy 8 ezer milliárd van készpénzben, 12 ezer milliárd pedig látra szóló bankbetétben. Ezt lehetne a jegybank vezetője szerint felhasználni – ahogy ő fogalmazott: megmozdítani – például energiahatékonyság keretében indított kormányzati programokra.
Arra nem tért ki az MNB elnöke, hogy „megmozdítás” alatt pontosan mit is ért. Pedig jobban tette volna, hiszen így elejét vehette volna a különböző spekulációknak, értelmezéseknek.
Az optimista, vagy ha úgy tetszik, jóindulatú feltételezés szerint Matolcsy arra utalt, hogy az állam kijöhetne egy olyan megtakarítási konstrukcióval, mint annak idején, 2019 nyarán volt a MÁP Plusz, amely állampapírhoz képest szokatlanul magas kamattal kecsegtetett. Más kérdés, hogy még ennek ellenére sem ment bele irdatlan mennyiségű friss forrás – akik vettek az akkor még méltán szupernek kikiáltott államkötvényből, azok jobbára az addig másban szunnyadó megtakarításaikat csoportosították át.
Márpedig, ha akkor nem sikerült kicsalogatni a párnacihában, befőttesüvegben, mittudomén milyen egyéb helyeken parkoló pénzeket, akkor ez most miért sikerülne? Ehhez mit kéne kínálni, amikor a mostani aktuális szuper állampapír a maga 11,75 százalékos kamatával is alapvetően csak a MÁP Pluszt – és egyéb, szintén kedvezőtlen kondíciójú állampapírokat – lecserélők célpontja?
A rosszindulatú, vagy ha úgy tetszik, pesszimista feltételezés a Jobbiké, amelyhez több napos tanakodás után egy kormány is csatlakozott. No nem az Orbán-kabinet, hanem annak árnyéka, amely kizárólag DK-sokból áll. Gyurcsány Ferenc pártja egyenesen úgy találta, „Matolcsy váratlan beismerése igazolta, hogy az Orbán-kormány szemet vetett az emberek bankban őrzött pénzére”.
Ám ahogy Matolcsy sem fejtette ki, hogyan lehet megmozdítani a lakossági pénzeket, a DK sem tett közzé részleteket – ami mondjuk abból a szempontból nem hátrány, hogy még véletlenül sem szabad egy kormánynak tippeket adni arra, hogyan nyúlják le a megtakarításainkat. Az elmúlt tizenkét év azonban azt mondatja velem, ha úgy adódik, Orbánék nem szűkölködnek a vadabbnál vadabb ötletekben.
Ezzel együtt sem gondolom azonban, hogy európai uniós országként és – ha időnként az érzéseink szerint kétségtelenül csak papíron létező – demokráciaként a kormány a lakossági megtakarításokat szeretné elkonfiskálni – ez különösen most nem lenne bölcs dolog, amikor finoman szólva is kérdéses az uniós források sorsa.
Mindenesetre a hétfői beszéd utóélete a bíróságon folytatódhat. A DK ugyanis azzal próbált nyomást gyakorolni a kormányra, hogy a péntek délutáni sajtótájékoztatóján azt állította, ha nem tisztázzák Orbán Viktorék, hogy nem nyúlnak hozzá az emberek bankban tartott megtakarításaihoz, akkor az emiatt kialakuló bizonytalanság bankpánikot is okozhat.
Súlyos szavak ezek, nagyon is súlyosak. Nem csoda, hogy gyorsan érkezett is a válasz. Igaz, nem a kormány, hanem az MNB részéről: a jegybank
„jogi lépéseket tesz és határozottan felszólítja a pártot, hogy az egyértelmű politikai haszonszerzés érdekében tett felelőtlen nyilatkozatot vonja vissza és a továbbiakban tartózkodjon a rémhírek terjesztésétől”.
Hát idáig fejlődött hétfő délelőttől péntek délutánig a Matolcsy-beszéd ügye. Míg az ellenzéki pártok első hallásra még örültek annak, hogy végre a jegybankelnök is nekiment a kormánynak, mondván, ugyanazt mondja, amit ők már évek óta hajtogatnak – a jobbikos Z. Kárpát Dániel lelkesedésében még Gyurcsány őszödi beszédéhez hasonlította Matolcsy szavait –, kicsit lehiggadva már megpróbáltak belőle politikai tőkét kovácsolni.
Mely iránti igyekezetükben egyébként számomra az MSZP lépte meg a legmeghökkentőbbet. Ők ugyanis arra hivatkozva helyezték kilátásba, hogy bíróságra mennek és jelentik fel Matolcsyt, hogy a jegybankelnök azzal a kijelentésével, miszerint Magyarország válságközeli helyzetben van és a világ negyedik, ötödig legsérülékenyebb országa, „keringőre hívta a spekulánsokat”, és sosem látott veszélynek tette ki hazánkat.
A forint a Matolcsy-beszéd után kétségtelenül gyengült, az euróval szemben például a 409-es szintről 417 fölé ment (s az árfolyam e sorok írásakor is e körül táncol), ám ez korántsem oly mértékűleértékelődés, amely mögött spekulációt kéne sejtetni. Szemben például a március eleji és október eleji forintgyengüléssel, amikor a hazai fizetőeszköz rövid időn belül 25-30 egységet veszített az uniós pénzzel szemben – akkor maga az MNB is mindkét esetet spekulációs támadásként értékelte, s lépett fel azok ellen rendkívüli kamatemeléssel.
Mindenesetre, mintha az MSZP a kormánypártiak kottájából játszana. Akik érthetően nem nézték jó szemmel Matolcsy megnyilatkozását, ezért a kormánypárti vg.hu-n keresztül még támadást is intéztek ellene, azt állítva, az MNB elnökét az a feletti sértettsége vezette, hogy nem sikerült elérnie a jegybanktörvény azon módosítását, amely mostani, immár második hatéves mandátuma 2025 márciusi lejártát követően lehetővé tett volna neki egy újabb hatéves ciklust.
Kétségtelenül hozzám is eljutottak ilyen pletykák, ám hogy így volt-e vagy sem, azt nem tudtam leellenőrizni. Ezért sem ragadtam klaviatúrát, hogy megosszam olvasóinkkal. Mint ahogy annak a híresztelésnek az igazát sem tudtam eddig igazolni, hogy már csak azért sem hosszabbodhat meg Matolcsy mandátuma másodszorra, mert már a kormányfőnek már megvan a jelöltje az utódra: Nagy Márton, mostani gazdaságfejlesztési miniszter, aki 2020 májusában távozott Matolcsy mellől, kurtán-furcsán.
