<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Mi lenne a Kétfarkú Kutya Párt válasza a válságra? Kik a szavazóik? Legközelebb már bejuthatnak a Parlamentbe?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Kovács Gergellyel, a párt társelnökével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. február 2. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A jegybankelnök a tavaly november közepén publikált cikkében szinte szóról szóra azt írta le, amit hétfőn, a parlament gazdasági bizottságának ülésén elmondott, az elmúlt tizenkét év talán legnagyobb megdöbbenését keltve – nemcsak kormányzati berkekben.

Mint arról beszámoltunk, Matolcsy György a parlament gazdasági bizottságának hétfői ülésén szokatlanul élesen bírálta a kormány gazdaságpolitikáját. Olyanokat mondott, hogy

  • Magyarország válságközeli helyzetben van
  • a világ negyedik-ötödik legsérülékenyebb országa
  • (az EU-ban) hátulról a 4. termelékenységi szint
  • a második legmagasabb az ikerdeficit Románia után; jövőre a legmagasabb lesz – ez az a szint, amit ellenzékben elítéltünk
  • jövőre 15-18 százalék lesz az infláció
  • az Unióban Magyarországon a második legalacsonyabb a mezőgazdaság termelékenysége Bulgária után
  • megbomlott a kormány és a jegybank gazdaságpolitikai összhangja – ez sokba kerül
  • helytelen a kormány válságkezelési stratégiája
  • az ársapkák 3-4 százalékos inflációs többletet okoznak, azonnal ki kell vezetni ezeket
  • Magyarország az egyetlen ország, amely több benzint és gázolajat fogyaszt, mint az energiaválság előtt.

Kemény szavak, szokatlanul kemények, olyanok, amilyeneket az Orbán-kormány 2010 óta tartó regnálása alatt még egyszer sem hallottunk olyan személytől, aki kormánypártinak, kormányközelinek tekinthető. Márpedig Matolcsyt lehet ilyenként minősíteni, hiszen 2010-től nemzetgazdasági miniszter volt, hogy aztán Orbán Viktor javaslatára 2013 márciusában a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke legyen, mely pozíciójában a hatéves mandátumát követően a miniszterelnök tovább hat esztendőre, azaz 2025-ig megerősítette.

Matolcsy György szavaira most jobban odafigyeltek. Fotó: MTI
Matolcsy György szavaira most jobban odafigyeltek. Fotó: MTI

Jó magyar szokás szerint persze azonnal elindultak a találgatások, vajon mi vezethetett odáig, hogy Matolcsy ilyen látványosan borított, olyan kritikát adva a kormány gazdaságpolitikájának, amelyet talán még a független szakértők és az ellenzéki politikusok is megirigyelhetnek, noha a fentebb pontokba szedett megállapításokat rendre ők is megtették, sőt, lapunk hasábjain mi magunk is.

A helyzet azonban az, hogy az MNB elnöke nem feltétlenül jelentett ki új dolgokat, volt olyan kritika, amelyet már régebben is megfogalmazott, csak talán a hely – a gazdasági bizottság ülése – és a mód volt szokatlan, figyelemfelkeltő.

Valamivel több mint egy éve, a Magyar Nemzetben november 15-én megjelent írásában Matolcsy tulajdonképpen előrejelezte, ami történt. Idézzük fel szó szerint:

„A cserearányok romlása – ami döntően az energiaárak robbanása miatt következik be –, és a magas költségvetési hiányok következtében megfordul a korábbi évek kedvező folyó fizetési mérleg helyzete. A többletes, majd nulla közeli szint helyett jelentősebb hiányok alakulnak ki már 2021-ben, majd várhatóan 2022-ben is. A 2021 közepére jelentősen romló egyenleg miatt a régióban már csak a román és a bolgár folyó fizetési mérleg hiány nagyobb a magyarnál.

Az egyidejű, a korábbiakhoz, valamint a régióhoz képest magas költségvetési és folyó fizetési hiány együtt azt jelenti, hogy Magyarország újból beleesik az ikerdeficit csapdájába, amiből sikerült kitörnie a 2010 utáni sikeres költségvetési fordulattal. Most egy törésszerű romlás révén alakul ki jelentős ikerdeficit, így a kockázat még nagyobb...

Ezek mellé jön a magasabb infláció. Az infláció emelkedése mögött döntően világgazdasági folyamatok állnak, de kétségtelenül hat rá az itthoni magas költségvetési hiány, továbbá a termelékenységi és a versenyképességi javulásnál nagyobb jövedelemkiáramlás.”

Ezt tehát Matolcsy tavaly novemberben írta, amikor még nem volt háború – az csak jó három hónappal később tört ki –, következésképpen nem voltak, nem is lehettek az azt kirobbantó Oroszország elleni szankciók, ergo nem lehet az infláció se háborús, se szankciós, ahogy azt a kormányzati píártröszt előírásai alapján az Orbán-kormány tagjai és a hozzá hűségesek szajkózzák.

Az inflációt tehát nem háborús okok idézték elő, hanem más tényezők. Köztük például a jegybankelnök tegnapi beszéde szerint az, hogy a kormány nem fogadta meg az MNB javaslatát, miszerint az állami beruházásokra fordított kiadásokat felezze meg, vagyis azokra GDP-arányosan ne 7,1 százalékot, hanem csak 3,5 százalékot költsön. „Ha ezt megtette volna időben Magyarország 2021-ben, akkor sem a 2021-es költségvetési hiány nem alakul 6 százalék felett, sem az idei, a 2022-es” – jelentette ki hétfőn Matolcsy.

Aki ezt is előrejelezte tavaly novemberi cikkében. Eszerint

„el kell engedni, vagy át kell ütemezni a hiányt termelő, de versenyképességet nem erősítő állami beruházások egy részét. Ez elég a gyors költségvetési fordulathoz, az államadósság-ráta gyorsabb csökkentéséhez, valamint fékezheti a folyó fizetési mérleg romlását és az inflációs várakozások felépülését.” 

Az más kérdés, hogy Matolcsy ugyanakkor azt is írta, hogy „meg lehet tartani az összes eddigi életszínvonalat javító lépést”, s e véleményén azóta sem változtatott, mint hétfőn kihangsúlyozta, minden jövedelmi intézkedéssel – közöttük is nevesítve az szja-visszatérítést és a 13. havi nyugdíjat – egyetértett. Noha a kereslet felpörgésén keresztül ezek is hozzájárultak az infláció, így az élelmiszerárak elszabadulásához, amit egyebek mellett az ugyancsak hétfőn napvilágot látott kiskereskedelmi adatok is igazolnak, azok éves szintű stagnálásához ugyanis az is vezethetett, a kormány által az idén tavaszi választások előtt kiosztogatott pénzek elfogytak. 

Abban az illúzióban azonban ne ringassuk magunkat, hogy a most megerősített kritika – érkezett is szokatlanul „magas” helyről – megingatná a kormány önmagába vetett (vak)hitét, megváltoztatná a kudarcot is sikerként tálaló propagandáját. Ezt jelzi a költségvetés őreinek replikája: Varga Mihály pénzügyminiszter ugyanis belátta, hogy baj van, de az elért eredményekre – a harmadik negyedévi 4,1 százalékos GDP-növekedésre, a 4 százalék alatti munkanélküliségi rátára – hivatkozik, államtitkára, Tállai András pedig, ha lehet, még elkeserítőbb módon, egyáltalán nem a lényegre koncentrálva reagált: „a Magyar Nemzeti Banknak nincsen kormányzati feladata a gazdaságpolitikában.”

Persze jól tudjuk, hogy a kritikák megfogadásáért egyetlen ember tehet igazán valamit, maga a kormányfő, Orbán Viktor, bármilyen változásra csak az ő iránymutatása alapján kerülhet sor.