A múlt héten látott brüsszeli "ügyeskedés" (valójában méretes bukás) után ez a hét is kiválóan megmutatta, milyen mutatványokra képes az Orbán-cirkusz. A porondmester „vetített” egy nagyot: azt állította, hogy ő Krahács, akit nyomnak Brüsszelből és azt is mondta, hogy nem Keresztapa, amikor a pesti Dubajról kellett volna értelmes véleményt mondani. Megfutott, amikor a Lázár-Novák afférról kérdezték és vásári módon össze-vissza magyarázta, hogy mikor katonai művelet az, ami valójában szerinte is háború.
Hétfőn testvérnek nevezte török barátját Budán, ahonnan anno sikerült kiűzni a félholdas megszállókat. Most is az jött le, hogy mi nem a Nyugathoz, hanem a napfényes Kelethez vagyunk közelebb. Ezt sikerült egy szép fekete ménnel is megfejelni, amit ajándékba adott a láthatóan meglepődött vendégének. Azt nem láttuk (mert nem mutatták), hogy Erdogan megnézte-e az ajándék ló fogát, bár protokollosai biztos figyelmeztették: Budán ez nem szokás. Cserébe ő is adott egy modern lovat, amivel mutatványos vendéglátója elvitte egy budavári körre.
Alig ment el a „testvér”, emberünk kedden már a Rogán Műveken keresztül bejelentette: mégsem kell neki a Yettel, vigye, aki akarja. Beosztottjai már korábban elismerték, hogy SOS kell a pénz a ferihegyi reptérüzemeltető megvételéhez, ezt szolgálták más hasonló tranzakciók is. Csütörtökön aztán maga a mókamester is kimondta: deal done, csak a fránya technikai részleteket kell befejezni, tehát „Ferihegy a miénk lesz” – mutatott magára a Karmelitában ország-világ előtt. Később kiderült, hogy eddig 270 milliárd forintot kapart össze erre, kétszer ekkora összeget a francia nagyvállalattól és egy ismeretlen magyar befektetőcsoporttól vár.
Nem hiszem, hogy a szerdai attrakció véletlen volt és cirkuszosunknak semmi köze nem volt hozzá. Történt ugyanis, hogy a rövid pórázra fogott Központi Statisztikai Hivatal (KSH) újabb közleményben ment neki az egyik legmegbízhatóbb hazai gazdasági kutatócsoportnak, a GKI-nak, mondván „szakmaiatlanságok és pontatlanságok sora”, amit elkövettek és elkövetnek előrejelzéseikben. Az igazság az, hogy elég széles körű szakmai vélemény szerint épp a KSH-t érheti kritika amiatt, hogy tendenciózus adatokkal szolgál és azok hogy, hogy nem, mindig alátámasztják a kormány gazdaságpolitikai törekvéseit. Még mindig homály fedi, hogy miként sikerült „elérni”, hogy a cirkuszigazgató rendelésére 10 százalék alá essen az infláció.
Jött a csütörtök, a dobpergés ideje: két és fél órás élő matinét kapott a nagyérdemű, Starring OV. A mellékszereplői mini-Oscart a helyettesének, Gulyás Gergelynek adjuk, aki most inkább biodíszlet volt, majd érezvén ezt a kellemetlenséget, kétszer is mert közbeszólni, amolyan kiegészítésnek.
Főszereplőnk azzal kezdte, hogy a „gáncsoskodó Brüsszel” nagyon nyom minket (őt leginkább), meg hogy a szankciók miatt volt ekkora nálunk az infláció. Csak azt felejtette el hozzátenni, hogy ő most is megnyomta az igen gombot, ahogy eddig mindig, amikor az Oroszország megbüntetését célzó uniós csomagokról volt szó. Ez nem kuruckodás, nem cirkuszi trükk, ez a tények elhallgatása. Azt is mondta, hogy majd jól együttműködünk a V4-ekkel a német-francia tengely ellen, ám a következő mondatában elismerte, hogy a V4 halott (főleg a lengyel választások után).
Pénteken aztán kiderült, hogy elfoglalni akarja Brüsszelt, mert az „vak, ezért fel kell nyitni a szemét”. Felmondta a saját leckéjét arról, hogy a belga fővárosban egy buborékban élnek a bürokraták és úgymond elszakadtak a valóságtól. Különösen profán volt ezt hallani egy olyan embertől, aki csak a hajbókoló médiamunkások kamerái előtt hajlandó demonstratíve bemenni egy kis boltba, azt a látszatot keltve, mintha érdekelné, mi zajlik körülötte.
Kevésszer látni őt zavarban, de Ukrajna ügyében most megtörtént. Mintha mindegy lenne, úgy beszélt össze-vissza a háborúról. Hol katonai műveletnek, hol véres háborúnak nevezte, majd amikor kvázi a putyini propaganda felmondásával vádolták, azzal riposztozott, hogy „mindig úgy nevezem, ahogy a kedves vendég akarja”. Közben elhagyta a száját, hogy „megszálló oroszok”, és azt is nyomatékosította, hogy nem akar közös határt velük. Hinta-palinta! Igaz is, egy jó cirkuszban van ilyen, rajta ott a légtornász. Nem zárom ki, hogy porondmesterünk is felmászhat arra a hintára. Én nem állok elébe, hadd szédítse őt tovább a magasság.
