A mesterséges intelligencia (MI) munkaerőpiacra gyakorolt jövőbeli hatásai évek óta foglalkoztatják a szakértőket és a laikusokat. A félelem, hogy az MI térhódításával a munkahelyek jó része egy-két évtizeden belül megszűnhet, és a munkáltatók az emberi erőforrás helyett számos területen a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket és szolgáltatásokat preferálják, nem újkeletű. De hogy ez az átalakulás mennyire lesz gyors, és hány embert, illetve állást érinthet a közeljövőben, egyelőre nyitott kérdés: számos körülmény és tényező befolyásolja. Egyebek mellett az, hogy a mesterséges intelligencia-vezérelte megoldások és döntések emberi szempontból mikor tehetők száz százalékig biztonságossá: hogyan küszöbölhető ki a tévedés lehetősége, ami bizonyos területeken emberek millióinak életét és megélhetését veszélyeztetheti.
Roman Yampolskiy MI-biztonság szakértő és kutató, a Louisville-i Egyetem informatikus professzora az emberi munkaerő jövőbeli fel- illetve kihasználását illetően meglehetősen borúlátó. Amint azt a 12,5 millió feliratkozót magáénak tudó The Diary Of A CEO című podcastműsor legutóbbi adásában elmondta: véleménye szerint 2030-ra jó eséllyel szinte minden munka automatizálható lehet, így az állások nagyjából 99 százalékát a közeljövőben a gépek is be tudják majd tölteni.
Az alábbiakban a podcastban elhangzottakból szemezgettünk – a teljesség igénye nélkül, a munkaerőpiacra vonatkozó gondolatokra fókuszálva. Yampolskiy véleménye természetesen nem szentírás, mindössze egy érdekes megközelítés a sok közül, ami elsősorban az általa ismert minták és algoritmusok, valamint a több évtizedes, informatikai biztonsági területen szerzett jártasságán, nem utolsó sorban pedig a szuperintelligencia kutatása közben szerzett tapasztalatain alapul. Fontos megemlíteni azt is, hogy Yampolskiy alapvetően borúlátó a technikai fejlődés ütemét és mikéntjét illetően – sok más szakértő ezért úlzott félelemkeltésnek tartja aggodalmait. Ugyanakkor az általa felvetett, mesterséges intelligenciával kapcsolatos biztonsági kérdések sokak számára elgondolkodtatók és ösztönzőek lehetnek.
Exponenciális fejlődés, elmaradásokkal
Yampolskiy a The Diary Of A CEO műsorvezetőjének felvezetésként elmondta: az elmúlt évtizedekben a világ legokosabb emberei dollármilliárdokat öltek a mesterséges intelligencia tökélyre fejlesztésébe. És noha a mesterséges szuperintelligencia létrejötte reményeik szerint már csak egy karnyújtásnyira van, a szakemberek azzal nincsenek tisztában, hogyan lehet a jelenlegi és a jövőbeli MI irányította rendszereket tökéletesen biztonságossá tenni. Annyira, hogy „ne tegyenek olyat, amit később megbánnánk” - fogalmazott. Vagyis, hogy vakon bízhassunk bennük, és ne legyen meg az esélye annak, hogy ezeket használva esetleg az emberi életet veszélyeztető lépéseket, megoldásokat választunk.
Fotó: Depositphotos
A műsorvezető kérdésére, hogy mekkora az esélye annak, hogy valami katasztrófa történik, ha minden téren az MI-re hagyatkozunk, a több mint 15 éve mesterséges intelligenciával kapcsolatos biztonsági kérdésekkel foglalkozó szakember elmondta: véleménye szerint senki nem tudja, pontosan mi történhet, de ha nem az ember irányítja a dolgokat, nem fogjuk a kívánt eredményt elérni. A lehetőségek száma végtelen, de az általunk elérni kívánt eredmények meglehetősen szűk térre korlátozódnak. Mint mondta, amikor úttörőként ezen a területen kezdett dolgozni, meg volt győződve róla, hogy néhány év alatt biztonságos mesterséges intelligenciát tudnak létrehozni – ez volt a céljuk.
Ám idővel megtapasztalta, hogy míg az mesterséges intelligenciába táplálható képességek a fejlesztéseknek köszönhetően exponenciálisan nőnek, addig a biztonsági tényezők és faktorok tökéletesítése jóval lassabb tempóban halad, ami azt jelenti, hogy a kettő közötti szakadék egyre mélyül.
Mi lesz a munkahelyekkel, ha berobban a GI?
Roman Yampolskiy – a területre vonatkozó becslések és előrejelzések alapján – valószínűsíti, hogy 2027-re elkészülhet az emberi intelligenciához hasonló szintű mesterséges általános intelligencia (GI). Véleménye szerint ha elfogadjuk az elgondolást, miszerint az MI térhódítása feleslegessé teszi a munkavállalók egy részének alkalmazását, több billió dollár értékű fizikai és kognitív munkaerő állhat rendelkezésre ingyen a következő években.
„A legtöbb munkára nem lesz értelme embert felvenni. Ha valaki egy húszdolláros előfizetéssel vagy egy ingyenes modell segítségével megkaphatja azt, amit egy alkalmazott végez, akkor első körben minden számítógépen végezhető feladat automatizálva lesz. Öt év múlva pedig a humanoid robotok segítségével az összes fizikai munka is” – vázolta elképzeléseit.
Véleménye szerint egy olyan világ eljövetele előtt állunk, ahol soha nem látott mértékű munkanélküliség lesz. „Nem tíz százalékos, ami már önmagában ijesztő, hanem 99 százalékos. Csak azok az állások maradnak meg, amelyeket valamilyen okból egy másik embernek kell betöltenie” – fogalmazott a szakember.
Mint mondta: minden más teljes mértékben automatizálható. Ám ez nem jelenti azt, hogy valóban automatizálva is lesz – hangsúlyozta Yampolskiy. Szemléltetésül felhozta: sokszor előfordul, egy-egy feladat ellátására, megoldására már létezik hatékony technológia, ám azt mégsem alkalmazzák a gyakorlatban. Erre példaként a videotelefont említette, ami 1970-től már kereskedelmi forgalomban is kapható volt – a videokommunikációt lehetővé tevő első készüléket, az AT&T Picturephone-t már a hatvanas évek közepén bemutatták –, de egészen addig széles körben nem tett szert kirobbanó népszerűségre, amíg az első iPhone-okat piacra nem dobták. A lényeg szerinte az, hogy még sokáig lehet munkánk, ám a legtöbb, ember által végezhető feladatot idővel el tudják majd látni az MI-vezérelte eszközök.
Ember vs. szuperintelligencia
A kérdésére, hogy van-e olyan munka, amelyet az ember jobban tudna végezni a GI világában, mint a mesterséges intelligencia, a szakember azt felelte: a kérdés valójában az, hogy egy szuperintelligencia igazgatta világhoz, amit minden tekintetben jobbnak definiálnak az emberi intelligencia uralta világnál, mit tudnak hozzáadni az emberek.
„Emberként tudjunk, milyen a fagylalt íze. Kérdés, hogy ezért a tudásért fizet-e nekünk valaki? Vagyis ez a tapasztalat kifizetődő-e, és érdekel-e ez bárkit igazán?” – csavart egyet a lényegen a szakértő.
Mint mondta, tapasztalatai szerint az idős emberek ragaszkodnak az emberi erőforrásokhoz. Példaként Warren Buffetet hozta fel – a világ egyik leggazdagabb üzletemberét és befektetőjét –, aki szerinte soha nem bízná az MI-re a könyvelés elvégzését. De mint mondta, ez csak egy apró szegmense a piacnak. Véleménye szerint bármit, amit számítógépen el lehet végezni, automatizálni lehet. És ennek számos negatív hozadéka van.
Az emberek számára mentális diszkomfortérzetet okoz, ha azt hallják, hogy az állásukat, a karrierjüket, amelynek megszerzéséhez diplomát szereztek, és amibe több tízezer dollárt fektettek, elvehetik tőlük. Így Yampolskiy szerint természetes reakció részükről a tagadás, hogy velük ez nem történhet meg. Okokat, érveket is találnak erre, ezek közé tartozik például az, hogy az MI nem lehet olyan kreatív, mint az ember, vagy hogy az MI-t soha nem fogja érdekelni az ő munkájuk. De ez nem így van. A kérdés csak az, hogy mennyi idő telik el, míg a technológia teljesen szükségtelenné teszi és felváltja az emberi munkaerőt – fogalmazott Yampolskiy.
