A mesterséges intelligencia otthoni, munkahelyi beszélgetések népszerű témája. Egyesek megbízhatónak tartják az általa készített tartalmakat (22 százalék), ám többen vannak a szkeptikusak (36 százalék), miközben a többség középen helyezkedik el (42 százalék).
Érdekesség, hogy jobban bíznak az AI-ban azok, akik gyakrabban használják azt. Persze, itt az összefüggés kölcsönös: miért is használná valaki az AI-t, ha egyébként megbízhatatlannak tartja? Mindenesetre a mesterséges intelligencia fejlődésével, valamint a felhasználói kör bővülésével a társadalom bizalma is várhatóan nőni fog.
Mennyire bízik a mesterséges intelligencia által generált tartalmakban? (százalék)
Mit mutat a demográfia?
Egyetlen demográfiai csoport van, amelyben inkább bíznak az AI-ban, mint nem: a diákok. Enyhén negatív a kép él az aktív munkavállalók fejében, a nyugdíjasok pedig jellemzően szkeptikusak. Általánosságban is jellemző, hogy minél idősebb valaki, annál kevésbé bízik a mesterséges intelligenciában, továbbá a férfiak kissé bizalmatlanabbak, mint a nők.
Bizalom a mesterséges intelligenciában – egyenlegérték nem, foglalkozás és korcsoport szerint (az alacsonyabb értékek kisebb bizalmi szintet jelölnek)
Nemzetközi kitekintés – hátul állunk, de nagy a potenciál
A KPMG és a Melbourne-i Egyetem kutatása szerint a 47 vizsgált országból Magyarország hátulról a hetedik helyen áll a rendszeres AI használat tekintetében, hátulról a harmadik a munkahelyi használat gyakoriságában, továbbá utolsó az AI képzésen résztvevők arányában. Ennek ellenére a magyarok jobban bíznak a mesterséges intelligenciában, mint az átlag.
Rengeteg potenciál van tehát az AI hasznosításában Magyarországon. A bizalom megléte jó alapot ad arra, hogy a vállalatok, az oktatási intézmények és a kormányzati programok célzottan támogassák az AI-hoz kapcsolódó készségfejlesztést, ismeretterjesztést és gyakorlati alkalmazásokat.
