„Döbbenten nézzük azt az építkezést, ami a Pogányvölgyi-víz fonyódi torkolatánál zajlik a Balatonnál, hiszen ez egy ökológiai szempontból nagyon fontos befolyónál történik. Borzasztó, hogy egy ilyen keresztül tud menni” – reagált felháborodva Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) főigazgatója arra a 99 lakásos lakópark-beruházásra, amit egy mintegy 42 kilométer hosszú, a Balaton vizét tápláló vízfolyás mentén kezdett el megvalósítani a Cordia ingatlanfejlesztő cég.
Fotó: Google Street View
Kritikusan fontos területek kerülhetnek beton alá
Az építkezés ellen civil szervezetek, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége és több helyi lakos is felemelte a szavát, kérve a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) tagjait, hogy tegyenek valamit az ügyben. A BLKI a Balaton Science oldalon közzétett bejegyzésében magyarázza el, hogy Magyarország legnagyobb édesvízi tavának (ez a megjelölés a környezeti és emberi tevékenység hatására némileg módosult, de erről később) jövője szempontjából miért kifejezetten káros ez a beruházás.
Azt írják, hogy a Pogányvölgyi-víz torkolati és középső szakasza a Pogány-völgyi rétekhez és a Balatoni berkek Natura 2000 területéhez kapcsolódik. A tó állapota pedig nagymértékben függ attól, hogy milyen minőségű víz érkezik a vízgyűjtőkről.
„A befolyók tulajdonképpen a Balaton kapui: rajtuk keresztül érkezik víz, de velük együtt hordalék, tápanyag és potenciális szennyezés is”
– fogalmaznak.
Az építkezések az elmúlt tíz évben pörögtek fel brutálisan a tó körül
A tiltakozás és a kutatóintézet alkotmánybírósági beadványa ellenére a fonyódi beruházás már előrehaladott szakaszba ért, pedig a déli partvonal beépítettsége és mesterséges átalakítottsága már eléri a 75 százalékot. Így minden további beavatkozás „súlyos ökológiai felelőtlenség”.
„A Balaton beépítése mindig is drasztikus ütemben zajlott, de az elmúlt 10 évben talán még brutálisabb tempóra kapcsolt. A tó már nagyon messze van a természetes állapottól. Pedig az élővilág szempontjából kiemelten fontos part menti sávnak szentnek és sérthetetlennek kellene lennie, és minden tervezett beruházásnak nyílt engedélyeztetési eljáráson kellene keresztülmennie”
– tette hozzá Vasas Gábor. A főigazgató szerint nagyon jó dolog, hogy az Alaptörvénybe be van írva, hogy Magyarország természeti értékeit védeni és óvni kell, de ez a gyakorlatban egyáltalán nem mindig valósul meg.
„Alapvetően a jogszabályok és a hatáskörök rendelkezésre állnak, de ezeknek nagyon nehéz érvényt szerezni. Egy minisztérium egy ehhez hasonló építkezésnél csak annyit lát, hogy a megfelelő engedélyeztetési eljárásokat lefolytatták, így nagyon fontos, hogy a helyi civilek, szervezetek milyen számban és erővel mozdulnak meg. A mostani kiállásunk valóban egy kétségbeesett kiáltásnak minősíthető” – erősítette meg újságírói kérdésre Vasas Gábor. A főigazgató szerint a kikötőépítések is jelentős kockázatokkal járnak, méghozzá a nádpusztulás miatt.
Fotó: DepositPhotos.com
„A nádas területeknek ma már csak a mementói maradtak meg az 1850-es évekhez képest. Pedig a nádasokban olyan élőlények telepedhetnek meg, amelyek nagyon komoly tisztulást eredményezhetnek a tó vize szempontjából. Itt akár a Balatonba kerülő gyógyszerszármazékok kiszűrésére is gondolhatunk.”
„Társadalmi hisztériát” is kiváltott a tó visszahúzódása
A Balaton jövője szempontjából káros emberi tevékenység és beépítések mellett a klímaváltozás hatásai is valósággal ránk rúgták az ajtót idén nyáron.
„A Balaton Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű sekély tava, amely érzékenyen reagál a környezeti hatásokra. Ez ebben az évben nagyon kritikus formában jelentkezett”
– folytatta Vasas Gábor.
Fotó: Facebook/24.hu, Mohos Márton
Az éghajlatváltozás legszembetűnőbb jele a víz eltávolodása volt a merev, kövezett partvonaltól, ami a limnológus szerint bizonyos szempontból túlzott „társadalmi hisztériát” váltott ki. 2003-ban például a tó vízszintje 23 centiméterig süllyedt, míg idén a legalacsonyabb pont 34 centiméternél húzódott.
A klímaváltozás megoldja?
A Balaton esetében ráadásul a vízszint csökkenése nem feltétlenül jár együtt a vízminőség romlásával. Sőt, összességében a sekélyebb vízállás kevésbé kedvez az algavirágzásnak. Emellett a télen befagyott tó vize azt eredményezte, hogy tavasszal, de még a nyári hőkupola csúcsán is kifejezetten jó minőségű volt a Balaton vize – különösen a Velencei-tóval összevetve.
Ezt az élővilág mellett azért is fontos kiemelni, mert a Balaton nemcsak turisztikai szempontból meghatározó, hanem jó néhány turisztikai szempontból meghatározó, hanem jó néhány település számára az ivóvizet is biztosítja. Paradox módon a part menti élőhelyek túlélése szempontjából a tó vizének visszahúzódása akár pozitív hatásokkal is járhat.
„A klímaváltozás miatt nagyon is benne van a pakliban a partvonal mozgása a Balatonnál. Könnyen lehet, hogy egyszerűen eltávolodik a part a beépített környezettől”
– hívta fel a figyelmet Vasas Gábor.
Veszélyben a vízgyűjtő területek
Ettől függetlenül persze az éghajlatváltozás hatásait egyáltalán nem szabad elbagatellizálni.
„Az aszályos, száraz területek olyannyira kiterjedtek Magyarországon, hogy a Balaton vízgyűjtő területeit is lassan-lassan bekebelezik”
– mondta a szakember. Márpedig a Balaton vízgyűjtője teljes egészében Magyarország területére esik, így a vízpótlás megoldása szempontjából nem lehet másra mutogatni.
Vasas Gábor szerint az éghajlatváltozás miatt ez a kihívás velünk marad, „a Balaton vízpótlását nem fogjuk tudni tartani”. A tó vízgyűjtő területe mellett még felmerülhet a Dráva, a Mura vagy a Duna vize, azonban ezek a folyók „még drasztikusabb vízhiánnyal küszködtek idén, mint a Balaton”.
Ez persze nem azt jelenti, hogy a vízmegtartás területén ne lehetne és kellene sürgős megoldásokon gondolkodni. A Gajdos László vezette Élő Környezetért Felelős Minisztériumban már készül Magyarország új klímatörvénye, amelyben Vasas Gábor információi szerint „nagyon előremutató és jó dolgok vannak, a kérdés, hogy ezek a gyakorlatban hogyan működnek majd”.
Az előttünk álló napok is hőmérsékleti anomáliát hozhatnak
Az alacsony vízállás mellett a klímaváltozás számlájára írhatjuk még a tó hőmérsékletének emelkedését, sósodását, valamint az algavirágzások és az árvaszúnyog-rajzások problémáját.
A Balaton vize idén nyáron 3–4 méteres mélységig is közel 30 Celsius-fokig melegedett fel. Vasas Gábor lapunk kérdésére elmondta, hogy bár ennyire pontos mérési lehetőségek az üledékszint közelében csak néhány éve állnak rendelkezésre, korábban nem voltak jellemzőek ezek a hőmérsékleti viszonyok.
Hozzátette ugyanakkor, hogy ennél is veszélyesebb jelenség, amikor hőrétegződés alakul ki. Vagyis lent hűvösebb, fent pedig jóval melegebb a víz hőmérséklete. Ez megakadályozza az oxigén átjárhatóságát, kedvezve a tápanyagok felszabadulásának (ilyen jelenségre is volt példa idén nyáron).
„A jövő héten pedig egy újabb hőhullámot várunk, amellyel a víz hőmérséklete megközelítheti a 17–18 Celsius-fokot. Ez egyáltalán nem jellemző a szeptember végi, október eleji időszakban.”
Már nem egyértelmű édesvíz a Balaton
Vasas Gábor arról is beszélt, hogy részben a kiépülő városok, beruházások, részben a párolgás felgyorsulása és a vízháztartás megváltozása miatt folyamatosan „töményedik” a Balaton vize, ami édesvízi tóból mára egyfajta „félsós, édes-sós átmeneti vízzé” alakult át.
Az algásodással kapcsolatban a limnológus elmondta, hogy az 1990-es évek közepétől 2015-ig „hihetetlen tisztasággal” bírt a Balaton, az újabb generációs algásodás „intő jelként” ezt követően indult el. Bár az algák nagyon fontos termelői a Balatonnak, „van azért egy-két faj, amelynek az elterjedésére figyelni kell”.
A tónál pihenők szempontjából az árvaszúnyog-invázió lehet igazán kellemetlen. Ez a jelenség az 1980-as, 1990-es években teljesen eltűnt, majd 2024-től ismét hatványozottan jelentkezett.
„Idén tízezer tonnányi árvaszúnyog rajzott ki a vízből. A Balatonnak nem adunk lehetőséget arra, hogy megszabaduljon ezektől az iszapba bábozódott lárváktól. Hiszen például az árvaszúnyog az egyik legnépszerűbb csali a horgászok számára.”
Ha már horgászat: a Balatonban olyannyira ellehetetlenült mára a természetes pontyszaporulat, hogy gyakorlatilag annyi ponty van a vízben, amennyit a Balatoni Halgazdálkodási Zrt. évről évre beletesz. Ezzel szemben ökológiai szempontból igazi sorcsapással ér fel az olyan invazív fajok, mint például a törpeharcsák elszaporodása.
