Az elmúlt évben globálisan tovább nőtt a károsanyag-kibocsátás mértéke (az üvegházhatású gázok közül különösen a szén-dioxid légköri koncentrációjának növekedése járul hozzá a klímaváltozáshoz). A legnagyobb szennyező összességében 2007 óta Kína, amely Indiával együtt dinamikusan növekvő pályára került. Az Egyesült Államok és az Európai Unió trendszerűen csökkenti a szén-dioxid-emisszióját, ám ez önmagában édeskevés a felmelegedési folyamatok megállításához.
A becslések szerint, ha a 2025-ös kibocsátási érték a következő 4 évben is megismétlődik, akkor elérjük az 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési szintet. Ez azt jelentené, hogy a globális átlaghőmérséklet ennyivel lenne magasabb az iparosodás előtti szinthez (1850–1900 közötti időszak) képest
– mondták el az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) éghajlatkutató meteorológusai egy háttérbeszélgetésen, amiről laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár.hu tudósított.
Fotó: Másfélfok
A 2015-ös Párizsi Megállapodás egyik fő célja az volt, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését a világ országai jóval 2 Celsius-fok alatt tartsák, sőt törekedjenek arra, hogy ne lépje túl az 1,5 fokot. Nos, míg korábban utóbbi szintnek a tartós elérését a tudósok 2042-re tették, a mostani modellek szerint ez az állapot már 2029-ben bekövetkezhet.
Felforr a Kárpát-medence, Közép-Spanyolország lettünk
Ezzel párhuzamosan az idén nyáron Magyarországon történelmi méreteket öltő aszály pusztított, aminek a mértéke tovább fokozódhat. Összességében a probléma egész Európát sújtja: a kontinens nagy részén januártól 10–40 százalékkal, áprilistól pedig 40–50 százalékkal kevesebb csapadék hullott.
Ugyanakkor a talaj vízhiányának is vannak fokozatai. Az elsőt a „watch” kifejezéssel lehet leírni, amikor az átlagosnál kevesebb csapadék hullik. A második a „warning” állapot, amikor már egyértelműen talajnedvesség-hiányról beszélhetünk. A harmadik pedig az „alert” fokozat, amikor a vegetáció már a stressz jeleit mutatja.
Fotó: Másfélfok, EU Drought Observatory
Nos, Európában hangsúlyosan két nagy régió esik utóbbi vörös kategóriába: Dél-Franciaország mellett a Kárpát-medence.
„Magyarország fele már a mérsékelten meleg klímába került át, az éves csapadékösszeg 1971 óta nem változott, miközben nőtt a párolgási igény (vagyis a légkör vízigénye, ami az erős napsütéssel vagy a száraz levegővel van összefüggésben). Hazánk időjárása egyre közelebb kerül a jelenleg Spanyolország középső részén, a Duna-deltában vagy Görögország északi részén jellemző éghajlathoz”
– magyarázták a kutatók.
A teljes cikkből kiderül, hogy Magyarországon idén nyáron milyen hőmérsékleti rekordok dőltek meg, mi jellemzi a hazánkra is többször lecsapó hőhullámokat, és hogy milyen időjárás várható jövő nyáron. Valamint arról is olvashatnak, hogy mekkora többlethalálozást okoz az egyes megyéinkben a felforrósodó klíma.
