Már augusztus végén látható volt, hogy a hónap turisztikai adatai nem alakulnak kedvezően, és ezt a Központi Statisztikai Hivatal friss számai is alátámasztották. Az intézmény szerda reggel tette közzé, hogy az év nyolcadik hónapjában a vendégek száma 7,3, a vendégéjszakáké 5,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
Előre látták
A Klasszis Média együttműködő partnere, a Turizmus Online is beszámolt róla,
augusztusban a Turizmus Konjunktúra Index (TKI) értéke mínusz 9 pont volt, ami azt jelenti: az ágazat szereplői a helyzetüket negatívnak érzékelik.
A TKI egy hónap alatt 3, míg egy év alatt 4 ponttal esett.
Az egyes alszektorokban sem volt jobb a helyzet: szálláshely-szolgáltatásban mínusz 8, a vendéglátásban mínusz 14 pont, míg az egyéb turisztikai szektorban mínusz 1 pont volt az indexérték.
A teljes turisztikai szektort tekintve a magyarországi régiók mindegyike romló kilátásokat jelzett.
Fotó: Depositphotos
Az előrejelzések a következő időszakra sem voltak jobbak. Az eljövendő három hónapra az előző év azonos időszakához képest a szállásadók 41 százaléka növekedést, 27 százalékuk stagnálást, 32 százalékuk visszaesést várt a vendégéjszakák számában. A vendéglátásban működők 11 százaléka várta a vendégforgalom növekedését az előző év azonos időszakához képest, míg 32 százalék stagnálást, 57 százalékuk pedig visszaesést vetített előre. Az egyéb turisztikai szektorban működők mindössze 28 százaléka várta az ügyfélforgalom növekedést az előző év azonos időszakához képest, 48 százalékuk stagnálást prognosztizált, míg visszaesésre 24 százalék számított.
Magas hőmérséklet, alacsony vízállás, erős forint
Két fontos tényező lehetett, ami befolyásolta a magyarországi turizmus alakulását. Az egyik a forint árfolyama. Míg tavaly augusztus hónap folyamán az euróért átlagosan 396,63 forintot kellett fizetni, addig az idei év nyolcadik hónapjában ez 363,69 forintra csökkent. Nemzeti fizetőeszközünknek ez a 8,3 százalékos erősödése a külföldre utazó magyarok számára kedvező, de a mérleg másik serpenyőjében az áll, hogy a Magyarországra érkező külföldi vendégeknek egy 1200 forintos korsó sör a tavalyi 3 euró 3 cent helyett idán mát 3 euró 30 centbe került.
Azaz a gyakorlatilag stagnáló (augusztusban éves alapon 1,3 százalékos) infláció ellenére a külföldiek számára Magyarország drágább lett.
És ez egyben azzal is járt, hogy a belföldi turizmus visszaesett, hiszen egy magyar család a horvát tengerparton a már említett 8,3 százalékos „árcsökkenést” tapasztalta. Apuka a tengerparti étteremben a 4 eurós sörért átszámítva a tavalyi 1586 forint helyett csak 1455 forintot kellett, hogy kifizessen, a szállásdíjon és étkezésen egy hét alatt megtakarított pénzből pedig ki lehetett gazdálkodni az utazási költséget. A magyar fogyasztó pedig könnyebben hasonlítja össze a Balatont az Adriával vagy Görögországgal. Az Index cikke is utal arra, hogy a Bank360 utasbiztosítási kalkulátora segítségével megkötött utasbiztosítások száma alapján bár a nyár elején még Olaszország tartotta a versenyt Horvátországgal, később szomszédunk „elhúzott”, augusztusra pedig egyeduralkodóvá vált a magyarok körében.
Az idei horvátországi főszezonról laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár Világjáró rovata ebben a cikkben számolt be.
A másik jelentős tényező az időjárás volt: augusztusban is rendkívüli szárazság jellemezte Magyarországot. A HungaroMet augusztus végi értékelése szerint az ország több mint 90 százalékán nagyfokú vagy súlyosabb mezőgazdasági aszály volt. Az augusztusi csapadék sok térségben 5 milliméter alatt maradt, amely elsősorban a vízparti turizmust érintette.
Ez utóbbihoz volt az oka annak, hogy a korábban népszerű vízparti üdülőhelyek tavainak (Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó) a vízállása rendkívül alacsony lett, a bokáig érő, meleg vízben fürdőzni pedig nem jelent felüdülést.
Ezt támasztja alá az RTL erről készült riportja is.
Egyelőre
nem mondható ki, hogy a magyar turizmus strukturális válságba került,
de az biztos, hogy a szektor idei éve nem egyszerűen egy „rossz balatoni szezon”. A külföldi vendégforgalom országos visszaesése miatt ennél szélesebb versenyképességi és ár-érték aránybeli problémáról lehet szó.
