A Tisza mostani drámai apadása egy országos léptékű, súlyos aszály következménye, amelynek hatásai hetek óta az egész Alföldön érezhetők.
Mindez a turizmust is érzékenyen érinti, ahogy Galó Anita a Tisza-tavi Turisztikai Kerekasztal felhívásában fogalmazott. Az idei aszályos időszak ismét megmutatta, mennyire sérülékeny a Tisza-tó, és vele együtt az egész térség turizmusa. A vízhelyzet számos valós problémát hozott felszínre – olyanokat, amelyekkel foglalkoznunk kell, és amelyekre hosszabb távon is válaszokat kell találnunk.
Ugyanakkor azt is láttuk, hogy egy-egy helyzetre adott elhamarkodott reakció, pontatlan vagy túlzó kommunikáció olykor nagyobb kárt tud okozni a Tisza-tó megítélésének és a szolgáltatóknak, mint maga a probléma. Egy turisztikai térség bizalma és jó híre hosszú évek munkájával épül fel, elveszíteni viszont gyorsan el lehet.
Közös gondolkodás a kerekasztal mellett
Nem egymásra mutogatni szeretnénk, hanem beszélgetni egymással – emelte ki a térség turisztikai kerekasztalának vezetője.
Ezért a térség legnagyobb és egyetlen térségi szintű turisztikai együttműködői platformja szeptember közepére közös szakmai egyeztetést kezdeményez a térség turisztikai szolgáltatói számára.
Melyek lesznek a fő témák? Például, hogy mit tanultunk eddig az idei helyzetből, hogyan kezeljük és kommunikáljuk a hasonló kríziseket, miképpen tudunk gyorsabban és összehangoltan reagálni? És ami kiemelten fontos: mit tehetünk közösen azért, hogy a Tisza-tó érdeke legyen az első akkor is, amikor kihívásokkal teli a szezon?
„Az eszmecserére való felhívás kulcsmondata, hogy a Tisza-tó közös ügyünk. A problémákat sem elhallgatni, sem felnagyítani nem érdemes. Érteni, megbeszélni és együtt kezelni viszont igen. Szeretnénk, ha az együttműködés szó valódi tartalmat kapna” – hangsúlyozta Galó Anita.
A témáról Kücsön Gyulával, a Tisza-tó turizmusának megszállott fellendítőjével, fejlesztőjével, a Sarud Élményfalu ötletgazdájával, panzió- és étteremtulajdonossal beszélgettünk.
Az országos aszály a Tisza-tavat is sújtja. Ez nemcsak azért gond, mert csökken a tó idei turisztikai vonzereje, de az elmúlt 10 év befektetett munkáját és finanszírozását is romba döntheti.
Máson sem gondolkodom mostanában. Főleg, amikor lemegyek a partra, ami üres, és látom az iszapban ragadt hajókat, csónakokat, vízibicikliket, a víz nélküli strandot és vízparti házainkat, melyek előtt már nincs víz…Mi most fejjel álltunk a betonba vagy – a helyzethez jobban illően – az iszapba.
Nyár vége van, de jóval a tervezett időpont előtt bezárt az Aquaglide Vízijátszótér, ami az Élményfalu Sarud megkülönböztető jegye. Üres a kikötőnk, bezárt a strand, nem tudunk már hetek óta csónakokat bérbe adni és tőlünk ma már kajakkal és kenuval, sőt lassan SUP-pal sem lehet vízre szállni Mivel nem számítottunk arra, hogy ennyire tragikus lesz a helyzet, a mederben ma már szárazon állnak a kiránduló csónakjaink, a vízibiciklik is.
Visszamondták a foglalások jelentős részét, vagy mi mondjuk vissza azokat, hiszen víz nélkül a Tisza-tó partján megszokott élmények nem elérhetők. Csalódást nem szeretnénk okozni senkinek. Bízunk benne, hogy jövőre visszatérnek hozzánk.
Fotó: Kücsön Gyula
A vendégek elmaradása természetesen együtt jár a vendéglátó egységeink forgalmának drasztikus csökkenésével is. Még számítottunk egy jó nyár végére és egy kellemes indián nyárra. Ez a jelek szerint most víz nélkül érkezik el hozzánk. Talán maradnak a bringások, ugyanis már a horgászok is elmaradnak.
Ahogy nemrég fogalmazott, az Élményfalu egyébként is egy sérülékeny turisztikai projekt.
Igen, hiszen egy eddig nem igazán (el)ismert térségben igyekszünk saját forrásból felépíteni egy természetközeli élmény- és ökoszisztémát, ami rendkívül személyzet-igényes, s amely eszközpark telepítése, illetve bontása is jelentős munka. Eddig is rövidült már a szezon a tanév hosszabbítása miatt (ezzel egy hetet bukott a turizmus), most pedig oda a szezon vége és az utószezon is. így most bevétel nélkül finanszírozzuk az év hátralévő időszakát és a jövő év elejét.
Mivel a szolgálatásaink meghatározó elemeit be kell zárnunk, az Élményfalu vonzereje drasztikusan csökken, hiszen elveszítjük a legnagyobb értékünket, az ország második legnagyobb tavát. Ezt a mi oldalunkon – Heves megyében – minden vízparti szolgáltató átéli.
A tó Jász-Nagykun-Szolnok megyei szakaszán ezek a gondok kisebb mértékben merülnek fel, így a térségen belül is versenyhelyzet alakul ki, amiből mi most nem jövünk ki jól. Mégis bízom abban, hogy meg lehet oldani a Tisza-tó vízmegtartását is a közeljövőben.
Mennyire befolyásolja a jelenlegi helyzet a forgalmat, az árakat?
Ez utóbbiak nem is értelmezhetők, hiszen nincsenek vendégek, nincsenek működő szolgáltatások. Nincs kinek eladni bármit. Így az ár csak egy számsor, ami senkit nem érdekel. Nincs miért és nincs hova jönni felénk a strandolóknak, a vízitúrázóknak, a horgászoknak, a hajózni vágyóknak. A szálláshelyek tekintetében a napokban hozunk döntéseket, hogy mi is legyen az árazási stratégiánk, de aki vízparti szállást foglalt, az olcsóbban sem jön le egy iszapos part mellé.
Olyan ez most nekünk, mint a mezőgazdaságnak az aszály, vagy jégverés, csak mögöttünk nincs védőháló.
Léteznek-e még egyáltalán vízi élmények, programok?
Amit ki tudunk szedni az iszapból, azt a napokban lemossuk, elpakoljuk a téli helyére, ezzel lezárjuk a szezont. Az iszapba ragadt eszközeink pedig várjak a békés esőt. Mi sok foglalkoztató jellegű programot kínálunk, de a víz nélkül ezek nem igazán hívószavak. Bár maradnak az Élményfalu nem vízhez köthető programjai, a kerékpározás, a magaslati kötélpálya, a Painball, az Airsoft, a lovarda, a kisállatkert, a csapatépítő programok, de ezek a kis csoportos programok munkaerő-igényesek, amelyek kis vendéglétszám esetén veszteségesek lesznek.
Az egyik legnépszerűbb turisztikai célpontunk, a Bölömbika kilátó, amely az Év Kilátója büszke címet viseli – szárazon áll.
A többszörösen kitüntetett, a SVÉT tagjai közé választott Sulyom Tájétterem minden sikerével együtt sem tudja pótolni a vizet.
Hogyan lehet ilyen helyzetben fenntartani az érdeklődést, gondolva a jövő évi szezonra?
Azzal, ha nem keltünk pánikot, tehát nem arról szólnak a hírek, hogy vége a Tisza-tónak, ez a helyzet nem végzetes tragédia a tó és a régió turizmusának történetében. Volt már ilyen 2022-ben is, azt is túléltük.
Bízunk abban, hogy egyszer csak szép csöndben visszajön a víz, és újra megtelik a tó. Mi túléljük, a természetnek ez pedig meg sem kottyan. Bízunk benne, hogy a vízügyi vezetés talál megoldást a Tisza-tó vízmegtartására. Tudjuk, sokrétű az igény. Kiemelten fontos a mezőgazdaság, Szolnok vízellátása, az áramtermelés… ebben a sorban érthetően nem a turisztika az első. Jóllehet, a Tisza-tó ökológia és turisztikai értéke is fontos, e térség gazdaságának fontos része.
Úgy hallottam, vízipiacot rendeztek – víz nélkül.
Igen, az augusztus 29-ei Élményfalu Vízipiacon arra biztattuk a kiállítókat, hogy állítsanak fel pavilont a tó üresen maradt medrében. Játszótérré rendeztük be a szárazon maradt medret, hoztunk focit, tollast, lábbal hajtható járgányokat, sárkányokat, nyugágyakat telepítettünk és 3 petanque pályát, emellett több mint 2 tucat kiállító csalogatta ide az embereket.
Ez csak egy állapot, nem a vég. A Tisza-tó élni fog és bár szomorú látvány, de ebben az állapotban is gyönyörű és tanít bennünket. Szeptember 26-án pedig folytatjuk a találkozást, reményeink szerint más sokkal több vízzel.
A gasztronómia mennyire lehet ilyen helyzetben vonzerő?
Éppen erre igyekeztünk az idén helyezni a hangsúlyt. Keressük az utat, hogy a gasztronómia – az eddigieknél is jobban – a Tisza-tó vonzó turisztikai kínálatát erősítse. Az aktív élmények mellett a vendéglátó egységek színvonala olyan jellemzője legyen a térségnek, amiért önmagában is érdemes útra kelni, és egy-két nappal többet maradni.
Fotó: Kücsön Gyula
Ezért hoztuk létre az év elején a Tisza-tavi Gasztrokört, és büszkék vagyunk arra, hogy a Gasztrokör Szövetséget kötött az Egri Borvidékkel, s így lett a Tisza-tó az egri borvidék vízparti kapuja. Ezen együttműködés keretében egri boresteket szervezünk. Megválasztottuk a Tisza-tó borait és a Sulyom Delikátesz Tájbolt választékában is helyet kapnak ezek a palackok. A napokban zárul a Tisza-tó Legjobb Vendéglátó Egysége közönségszavazás. Bízunk abban, hogy ezek a kezdeményezések a slow turizmus irányát is erősítik.
Akkora vízcsökkenés szerencsére nincs, mint a Velencei-tónál. Utóbbi esetében már az ingatlanárakba is begyűrűzik a helyzet.
Szerencsére itt még nem tartunk. Egyelőre egyedi természeti katasztrófaként tekint a helyzetre mindenki. Csak ne legyen ellentételezésként villám árvíz.
A Tisza-tó 1971 óta létezik. Volt már hasonló helyzet?
Négy éve szinte ugyanitt tartottunk, csak nem volt ekkora aszály.
Hogyan lehet egyébként szabályozni a tó vízszintjét?
Jelenleg 750 centiméter a maximális vízszint. Ez ma még nem emelhető. A vízszintet a Kiskörei Vízlépcső (és a természet) szabályozza. Kérdés, hogy a jövőben milyen gazdasági érvek/érdekek mentén történik a víz elengedése. A párolgással a szakemberek sem tudnak mit kezdeni, de folyamatosan tájékoztatnak bennünket. Mi pedig igyekszünk alkalmazkodni.
Milyen módszerekkel lehet ebben a nehéz helyzetben erősíteni a régió turizmusát?
Itthon kell tartani a magyar vendéget, azaz erősíteni a belföldi turizmust. A Tisza-tó sorsát el kellene dönteni a térség és az ország vezetőinek. Fontos volna egy jövőkép és megfelelő pozícionálás, rövid és hosszú távú terv. Koncepció, hogy miből is tud megélni ez a vidék, mit bír el a tó, mit engedünk és tiltunk. Szükség lenne egy térségi márkára, weboldalra, üzenetre és főleg régiós fejlesztésekre.
Igény volna a mai igényeknek is megfelelő új etikai kódexre, és egy Tisza-tó „törvényre”, ami mindezt egybefogja. Kellene megfelelő szervezet pénzzel, paripával és fegyverrel – megyéktől függetlenül – térségi szabályozóként, hogy a tó neve vonzó és értékes legyen. Eredményeik alapján kell kezelni a településeket, projekteket, és támogatni az eredményeseket, a tenni akarókat, számok alapján – s nem egyéni szempontok szerint.
Hogyan lehet ezt párhuzamba hozni a mezőgazdasággal?
A mezőgazdaság kivételezett helyzetben van. Ott jár kártalanítás, ha fellép egy időjárási anomália, megkülönböztetés érzékelhető a foglalkoztatásban is, például a kisebb közterheket illetően Rég keresem az okát, hogy miért?
