A ma ismert üdülőtó ugyanakkor csak a második világháborút követő kotrások, mederszabályozások és partfalépítések nyomán alakult ki, amikor a tó természetes működését a rekreációs igényekhez igazították. Az elmúlt években azonban a több egymást követő aszályos, csapadékszegény év és a fokozódó párolgás miatt felborult a tó vízháztartása.
A 2022-ben mért, addigi rekordalacsony, 53 centiméteres vízállást ugyan a csapadékosabb 2023-as év átmenetileg enyhítette, de a száraz 2024-es, 2025-ös és 2026-os évek után idén már ezt is mintegy tíz centiméterrel meghaladó negatív rekord alakult ki”
– mondta a Turizmus.com-nak Kiss Péter, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Közép-Mezőföldi Őrkerületének természetvédelmi őrkerület-vezetője.
Hozzátette: „Abban ma már a vízügyi és természetvédelmi szakemberek között egyetértés van, hogy a Velencei-tó hosszú távon valamilyen külső vízpótlás nélkül aligha őrizhető meg jelenlegi formájában”.
Fotó: időkép
Eötvös Pál Árpád, Gárdony polgármestere szerint a tó környékén nagy az elkeseredettség a minden korábbinál súlyosabb vízhiány miatt. Hozzátette: Gárdony, Velence, Pákozd és Sukoró polgármesterei ismét közösen lépnek fel, ezúttal az új a kormányzatnál a Velencei-tó vízpótlása érdekében, miután kezdeményezéseik a korábbi években nem vezettek eredményre. A polgármester szerint a vízpótlás a tó jövője szempontjából elengedhetetlen, ugyanakkor a térség turizmusának már most is vannak olyan elemei, amelyek nem kizárólag a strandolásra épülnek. Úgy látja, míg tavaly ez még nem volt érzékelhető, az idén már a vendégforgalomban is megmutatkozik az alacsony vízállás hatása, különösen, ha a vízszint őszre valóban további mintegy 20 centiméterrel csökken. Ezért még fontosabb, hogy a desztináció minél sokszínűbb kínálattal várja a látogatókat.
A cikkben kifejti még véleményét Petényi Mirkó, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ (AMFK) ügyvezető igazgatója, valamint Szabó Lajos természetvédelmi ökológus és kerékpárturisztikai szakértő is.
