Horváth Péter a Trend Fm A nap vendége című műsorában csütörtökön hangsúlyozta, hogy ezt a várakozást erősítik a januári adatok is. "Jól hajrázott a turisztikai ágazat 2022 végén, és ezt sikerült átmenteni 2023 elejére is", januárban 1,9 millió vendégéjszakát töltöttek Magyarországon az utazók, ami 15 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest.
Az ígéretes kezdés után februárban a foglalások száma már elérte a 2 millió vendégéjszakát, ami 10 százalékkal haladja meg a tavaly februárit. A tavalyi első negyedév 5,9 millió vendégéjszakája után az előrejelzések 6,3 millióval számolnak az idén.
Két fontos nyári esemény is nagy hatással lesz az idegenforgalomra. A Veszprém-Balaton 2023 - Európa Kulturális Fővárosa köré szerveződő rendezvénysorozat és az augusztusi atlétikai világbajnokság is számos vendéget hoz majd Magyarországra. A vb-re már most 189 ezer éjszakára kötöttek le foglalást az érdeklődők és turisztikai szempontból a versenyek televíziós közvetítései is jelentős reklámértéket jelentenek - tette hozzá.
Az elmúlt évet értékelve Horváth Péter emlékeztetett arra: 14,2 millió vendég csaknem 40 millió éjszakát töltött Magyarországon, ez alig maradt el a 2019-es rekordévtől. A szálláshelyek tavaly 668 milliárd forint árbevételt generáltak, reálértéken ez 583 milliárd forintot jelent, mely 52 százalékkal magasabb, mint 2021-ben.
"A régiós versenyt is Magyarország nyerte, de meghaladtuk a globális visszaépülés ütemét is" - fogalmazott a vezérigazgató.
A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) megmutatja, mi volt, mi van és mi várható a turizmusban. Azzal, hogy 2019 óta 45 ezer szálláshely napi szinten, valós időben küldi az adatokat a rendszerbe, többek között létrejöhetett az adatalapú marketingkampány, maguk a szolgáltatók is széles körben támaszkodnak az adatokra - jegyezte meg.
"Az idei év legnagyobb innovációja az lesz, hogy több mint 50 ezer vendéglátóegységet és több ezer attrakciót is bekapcsolunk. Ha ez megvalósul, akkor 2023-ban a teljes turisztikai ökoszisztéma digitalizálását elérjük és adatalapú szakmai döntések születhetnek. Ezzel még célzottabb marketingkampányokat tudunk végrehajtani" - fejtette ki a vezérigazgató.
A NTAK sokat segített a kormányzatnak abban is, hogy meghatározza, miként kell beavatkozni az iparágba - hívta fel a figyelmet Horváth Péter. Így jött létre a tavaly ősszel elfogadott intézkedéscsomag, amelynek legfontosabb eleme a turizmusfejlesztési hozzájárulás elengedése volt 2023 márciusáig. Csak január 31-ig ebből 24 milliárd forint maradt a szolgáltatóknál - mondta, kiemelve: a kormány elindított egy 70 milliárd forint keretösszegű nyílt pályázatot az ágazati szereplők energiaköltségeinek enyhítésére.
Az ügynökség stratégiáját érintve úgy fogalmazott: 2023 és 2030 között az MTÜ célja, hogy Magyarország Közép-Európa vezető desztinációja legyen 20 millió vendéggel, akik 50 millió vendégéjszakát töltenek el itt. A cél az, hogy a turizmus-vendéglátás szektor akár 16 százalékkal is hozzájáruljon a GDP-hez. 2022-ben ez 12 százalék volt, ami így is a teljes agrárszektor háromszorosa - jegyezte meg.
Az idegenforgalmi trendekre kitérve Horváth Péter azt mondta, Európában a turizmus idén már meghaladja a pandémia előtti számokat, globálisan majd 2024-ben éri el.
"Az emberek le fogják utazni, amit elvettek tőlük, ez pedig feltorlódott keresletet okoz" - tette hozzá. Példaként érzékeltette, hogy negyven napja nyílt meg a kínai piac és már 40 ezer foglalás érkezett Kínából Magyarországra.
Azt is hozzátette, hogy nem szabad megfeledkezni a belföldi turizmusról sem. Ennek motorja továbbra is a SZÉP Kártya, jelenleg 90 milliárd forint van a kártyákon, ami meg fog érkezni a szálláshelyekre. 2022-ben a SZÉP Kártya munkáltatói feltöltés összege 354,7 milliárd forint volt, ami csaknem 50 százalékkal magasabb a 2019-esnél - tette hozzá a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója az interjúban.
(MTI)
