Nem is az a fő kérdés, hogy mi a teendő, ha elmarad a tél, hanem az, hogy fog-e esni egyáltalán hó az idén. A tavaszias tél mennyiben befolyásolja a síutak és sporteszközök keresletét?
Az alpesi országokban és Közép-Európában azt lehet mondani, semennyire. Ennek több oka is van. Egyrészt a Covid miatti két évnyi kihagyás után óriási az igény a síelésre. Soha nem látott mértékű szállás és programfoglalások, fellendülő turizmus és az e sport űzéséhez szükséges termékek élénk vásárlása a jellemző. Egyébként, ami az időjárás miatti csúszást illeti, még a tél elején vagyunk, manapság a síszezon egyre jobban kitolódik, egészen húsvétig. Ugyanakkor eme időtöltés, sport kedvelői mindig megtalálják a havat.
Egy helyütt azt olvastam, hogy félmillió magyar síel több-kevesebb rendszerességgel, ami elég jó arány, főleg a többi sporthoz, no meg ahhoz képest, hogy kevés a hazai síterep. De vajon mennyire befolyásolja eme időtöltés népszerűségét a jelenlegi gazdasági válság?
Ami a válságot illeti, véleményem szerint annak még az elején vagyunk, és ebben a társadalmi rétegben – egyelőre – ez kevésbé jelent gondot. Sőt, a járvány, a háború és a válság pszichés nyomása miatt egyre nagyobb az igény a kikapcsolódásra, a felhőtlen – vagy éppen hófelhős – de aktív, időtöltésre.
A síruházat és más kellékek nem olcsók, ugyanakkor nem egy szezonra szólnak. Vásárolnak-e e sport hívei új termékeket, azért, mert az divatosabb, vagy csak akkor nyitják ki a pénztárcájukat, ha akciós az ajánlat, illetve, ha el is mennek síelni, maradnak-e a régi felszereléseknél?
Az alpesi országokban és Közép-Európában a fent kifejtettek miatt kifejezetten erősödött ez a piac, sőt, gondok vannak az ellátási láncolatokban, így a megemelkedett árakat is hajlandó megfizetni a többség. Az árak növekedését – ami összességében 10-30 százalék, forintban számolva – nagyrészt még tolerálják az utazni vágyók. Az más kérdés, hogy meddig tart ki az utazók pénztartaléka.
Hogyan látja a síturizmus jövőjét a klímaváltozás tükrében?
Kétségtelen, hogy van és lesz is hatása, ám tudni kell, hogy a síelés, a hegyvidéki és síturizmus szinte függőséget jelent… Ráadásul a síterepek már évek óta igyekeznek "négyévszakosodni", a legkülönbözőbb egyéb szolgáltatásokkal, családi programokkal, vagy akár wellness szállodai szolgáltatásokkal kiegészíteni a kínálatot. Fontos, hogy az úgynevezett non-skiers réteg aránya folyamatosan emelkedik, tehát nemcsak a síelők utaznak a hegyekbe. üdülni. Több évtizedes jóslásba nem mennék, de ami a síturizmus jövőjét illeti, a következő 5-10 év miatt nem aggódom.
Melyek a legnépszerűbb desztinációk a síelni vágyó magyarok körében?
Egyértelműen Ausztria, de az elmúlt tíz év hatalmas fejlesztéseinek köszönhetően folyamatosan jön fel Szlovákia, Szlovénia és Lengyelország. Mind nagyobb az igény az egy-két napos kiruccanásra, ebben kapnak szerepet a hazai síterepek. Azt tudni kell, hogy ebben a szegmensben is a két ünnep közötti időszakban messze legnagyobb az árbevétel. Nem ez az első eset, hogy későn érkezik a tél, bár a karácsony előtti időszak kifejezetten jól indult, még itthon is. Persze nem mindenki tapasztalt még meg hasonlóan meleg télkezdeteket. Közben ne feledjük, hogy az USA-ban és Japánban rekordmennyiségű hó esett.
Hány hazai szakkereskedő cég van jelen e piacon?
A téli sportszerek kiskereskedelmét durván két részre bontanám: különböző nagyobb láncok, országos lefedettséggel, az igazán profi szakboltok száma körülbelül két tucatnyi, amelyek felveszik a versenyt a három nagy piacvezetővel, bár itt is változott az értékesítési lánc szerkezete. Vidéken hozzávetőleg 40- 45 üzlet működik, a fővárosban további 30-35, összesen, országosan körülbelül száz vállalkozó foglalkozik az efféle termékek értékesítésével. A kisebb szaküzletek jellemzően kiegészítik tevékenységüket kölcsönzéssel, szervíz szolgáltatással vagy éppen használt cikkek forgalmazásával, főleg vidéken. A jellemzően Budapesten működő erős, patinás síszaküzletek árukínálatban, de főleg szakmai tudásban sokszor beelőzik a multikat.
