2013-ban az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. megújuló alapon villamos energiát termelő erőművei összesen több mint 26 ezer megawattóra villamos energiát termeltek; ezzel az árammennyiséggel 11 ezer család átlagos éves áramigényét lehet kielégíteni. A társaság 4 szélerőműve a termelés 68 százalékát biztosította. A szemétlerakókban képződő depóniagázt hasznosító 2 egység a termelés 26 százalékát adta, a termálvíz kitermeléssel együtt felszínre törő kísérőgázt égető 2 erőmű pedig 6 százalékkal részesedett a megtermelt villamos energiából. Az egységek tavaly több mint 18 ezer tonna széndioxid-kibocsátástól kíméltek meg a környezet ahhoz képest, mintha ezt az árammennyiséget hagyományos fosszilis energiahordozókkal kellett volna megtermelni.
„A tavalyi év termelési adatai is bizonyítják, hogy jó úton indultunk el a megújuló energiaforrások kiaknázása felé. A szélerőművek hagyományosan jól teljesítenek az ALTEO portfoliójában, magas rendelkezésre állás és alacsony fenntartási költségek mellett stabilan termelik az elvárt árammennyiséget” – mondja Ifj. Chikán Attila, az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, aki szerint a tavalyi évben kiemelkedően teljesítettek a vállalat depónia- és kísérőgázt hasznosító erőművei is.
szerk.: a vezérigazgatóval készült interjúnk: "Nem az a kérdés, kell-e atomenergia, hanem, hogy mennyi kell"
A hagyományosan elsősorban az időjárásfüggő megújuló energiaforrások – nap- és szélenergia – területén terjeszkedő vállalat vezetője szerint az ALTEO példája is mutatja ugyanakkor, hogy érdemes a depónia- és kísérőgázt hasznosító egységekben is gondolkozni Magyarországon. Míg az előbbi a hulladéklerakókban felhalmozott szemét szerves részének bomlásából keletkezik, az utóbbi jellemzően a termálvíz kitermelés melléktermékeként kerül a felszínre.
A depóniagáz hasznosítására jelenleg alig-alig találni példákat Magyarországon: az ország összesen majdnem 2600 szilárdhulladék-lerakója közül alig 25 esetében hasznosítják a keletkező depóniagázt. „A tévhitekkel ellentétben nem csak a nagy kapacitású hulladéklerakók esetében van realitása a hulladék bomlása során keletkező metán energetikai hasznosításának, de már a közepes, sőt a kisebb lerakók esetében is ez egy valós alternatíva” – emeli ki Ifj. Chikán Attila, aki szerint ennek a jelenleg még szabad energiatermelő kapacitásnak a kihasználása jelentősen járulhatna hozzá a helyi energiaigények kiszolgálásához.
A vezérigazgató szerint mindenképpen érdemes kezdeni valamit a termelődő depóniagázzal, sok függ azonban a rendelkezésre álló mennyiségtől. „Amennyiben elegendő mennyiségű gázt össze lehet gyűjteni és van valós hőigény, érdemes megfontolni akár egy gázmotor telepítését is. A hulladéklerakók többségének esetében ez nem jelent valós alternatívát, viszont a termelődő gáz ez esetben is hasznosítható. Betáplálásra kerülhet a közcélú hálózatba, vagy akár magánvezetéken keresztül, akár tartályokban elszállítható a felhasználási helyekre” – mutat rá Ifj. Chikán Attila, aki szerint egyre égetőbb energetikai és környezetvédelmi kérdés, hogy mihez kezdünk a keletkező tüzelőanyaggal.
A megoldást sok esetben éppen az energiatermelés jelentheti. Ráadásul a hulladék bomlása során keletkező metán a szén-dioxidnál körülbelül 21-szer erősebb üvegházhatással bír, mint a klímaváltozás fő felelősének tartott szén-dioxid, a légkörbe kerülő metán évente a teljes üvegházhatású gázok kibocsátásának körülbelül 15 százalékát teszi ki. „A depóniagáz energetikai hasznosítása klímavédelmi szempontból sem lenne elhanyagolható” – mutat rá Ifj. Chikán Attila.
A termálvízzel együtt felszínre törő kísérőgáz hasznosítása a cégvezető szerint már mérsékeltebb potenciállal bír, de esetenként ezt a lehetőséget is érdemes kiaknázni. „A kísérőgázban rejlő lehetőségek kiaknázása nagyságrendekkel kisebb energiatermelő kapacitásokat köt le, de ezekkel is meg lehet oldani például egy fürdő hőellátását, de egy kisebb városi távhőrendszer kiegészítő elemeként is hasznosíthatóak a nagyjából 150-200 kilowatt teljesítményű berendezések” – mondja.
mfor.hu
