A Magyarországra irányuló befektetési döntéseknél az első helyen a gazdasági stabilitás, a második helyen az új értékesítési piacok feltárása áll, és ezt követi a megfelelő képzettségi szint, mondta Wolfram Klein, a kamara ügyvezető elnökségi tagja. A válaszadók ezen a listán hátra sorolták a magyarországi vállalatok adóterheit, tehát ebben a tekintetben Magyarország nem is áll rosszul a régió más államaihoz képest, tette hozzá a vezető.
[ajanlo=87][igazitas=left/] A tanulmány szerint a jövedelmek egyre növekvő hányada tartalmaz eredményhez kötött elemeket. Ma már a vizsgált állások 76 százaléka foglal magába változó bérhányadot, amely átlagosan az összjövedelem 14 százalékát teszi ki. Az ügyvezetőknél ez az arány már eléri a 21 százalékot.
Változatlanul kicsi a nők szerepe a vállalati vezetésben. Az ügyvezetőknek csupán 15 százaléka, a középvezetőknek pedig 29 százaléka nő, annak ellenére, hogy a személyzeti, a pénzügyi, a controlling és a jogi osztályok ma már többségében női vezetés alatt működnek. A gyengébb nem tagjai átlagban 18-34 százalékkal keresnek kevesebbet, mint férfi kollégáik.
(MTI)
14,7 millió forintot keresnek a külföldi cégek vezetői
A magyarországi német, francia és osztrák cégek ügyvezető igazgatói az idén éves szinten átlagosan 14,7 millió forintot keresnek, ami mintegy 12 százalékos növekedés 2003-hoz képest. A külföldi részesedésű vállalatokban az átlagfizetés másfél-szerese a magyar társaságoknál mért szintnek.
