Az adatok ismertetése előtt a szakértők ismét felhívták a figyelmet a reklámköltés gazdasági jelentőségére, (mint arról korábban beszámoltunk, az MRSZ tanulmánya szerint) minden reklámra költött 10 forint 47 forinttal járul hozzá a magyar GDP-hez. Urbán Zsolt, az Magyar Reklámszövetség (MRSZ) elnöke hangsúlyozta, hogy a reklámok a verseny segítéséhez, az innovációhoz, technológiai fejlődéshez is hozzájárulnak, továbbá a fogyasztás mértékének növeléséhez is.
Az MRSZ a társszövetségekkel együtt ezúttal a korábbiaknál korábban mutatta be az elmúlt évi reklámköltési adatokat. Urbán Zsolt, az MRSZ elnöke, és Hivatal Péter, az MRSZ alelnöke elmondta, hogy a korábbi évekhez hasonlóan idén is a net-net költéseket összegezték az egyes médiatípusok szerint, hogy összehasonlítható és ilyen módon elemezhető adatokat szolgáltassanak a piacnak.
A szakmai szervezetek a tavalyi évhez hasonlóan szűrték ki a költéstípusok közötti átfedéseket, ezzel is megszilárdítva az adatfelvétel módszertanát. A médiatípusok nagy része körében auditált adatok alapján születtek meg a számok, ahol viszont az auditált adatok beszerzésére nem volt lehetőség, ott a szakmai szervezetek szakértői becsléseket használtak a reklámköltés nagyságának meghatározására.
Urbán Zsolt elmondta, hogy az utóbbi években megfigyelhető reklámpiaci átrendeződés a tavalyi évben is folytatódott – mind a világméretű trendek magyar hatásai, mind pedig a magyar sajátosságok éreztették a hatásukat. A reklám erős eszköz a gazdasági növekedés megindításában és szinten tartásában – ennek megfelelően mind a szakmai, mind szélesebb értelemben vett iparági és legszélesebb értelemben nemzetgazdasági érdek, hogy a reklámköltéssel kapcsolatos elmúlt évekbeli tendenciák pozitív irányt vegyenek. A tavalyi eredmények reménykeltőek, és óvatos optimizmusra adhatnak okot a szakma egésze számára.
A reklámtorta nagysága 175,4 milliárd forintot tett ki, ami a 2012-es 174,3 milliárdhoz képest minimális, 0,6 százalékos emelkedést jelent. Az ugyanakkor mindenképpen pozitív, hogy a korábbi évek visszaesése után megfordult a trend.
A legnagyobb piaci részesedéssel továbbra is a tévécsatornák rendelkeznek, a 45,6 milliárdos költés 6 százalékos visszaesést mutatott a tavalyi évben. (A tévés piac tavalyi számairól korábban részletesen beszámolt az mfor.hu) A második legnagyobb piaci részesedést az internet érte el, 16 százalékos növekedést követően 39,1 milliárdos költést mértek a szakértők. Az adatokat kommentálva Novák Péter, az IAB Hungary elnöke kiemelte, hogy a digitális reklám szempontjából mérföldkő a 2013. év, hiszen immár a második legnagyobb szelete a reklámpiacnak. Az előrejelzések szerint javuló gazdasági környezet várakozása szerint további növekedést hoz a digitális marketing és média számára.
A nyomtatott média a harmadik helyre csúszott vissza 35,8 milliárd forint bevétellel. Az adatok kapcsán a Lapkiadók Egyesületének elnöke, Kovács Tibor azt hangsúlyozta, hogy a klasszikus kiadóvállalatok bevételei ugyan a nyomtatott termékeken csökkennek, ám az sokkal kisebb mértékű
volt, mint egy évvel korábban. Eközben ezeknek a vállalatoknak a részesedése fokozatosan nő és erősödik az online tartalmak területén is, a bevallást adó kiadóvállalatok összesen 5,5 milliárd forint online hirdetési árbevételt realizáltak.
A negyedik legfontosabb csatorna tavaly a direkt marketing ahol 28,9 milliárd forintot költöttek el. Vámos-Hegyi Attila, a Direkt- és Interaktív Marketing Szövetség elnöke azt hangsúlyozta, hogy tavaly ugyan csökkent a piac mérete, ennek hátterében az élesedő árverseny áll. Az aktivitás nem csökkent, sőt a digitális szegmensekben még növekedett is.
mfor.hu
