Gruhala Péter, a Deloitte Vezetési tanácsadás üzletágának vezetője elmondta: A "20 kulcs" egy a japán autógyárakban alkalmazott hatékonyságfejlesztő módszer, ami elősegítheti, hogy a vállalat minél versenyképesebb és jövedelmezőbb legyen, valamint hogy hosszú távon is fenntartható üzleti sikereket érjen el. A ma már világszerte több mint 30 országban alkalmazott módszer lényege az értékteremtéssel nem járó tevékenységek feltárása és megszüntetése, a folyamatos fejlődést támogató húsz gyakorlatias, egymást erősítő módszer alkalmazásával.
A 20 kulcsot megalkotója, Iwao Kobayashi a Toyota menedzsmentrendszerét alapul véve fejlesztette ki, ám nem csak a termelést folytató cégeknél, hanem kisebb módosításokkal minden vállalatnál alkalmazható - hívta fel a figyelmet a Deloitte szakértője.
Gruhala Péter elmondta: A 20 kulcs segítségével történik a vállalat költséges és gazdaságtalan folyamatainak feltérképezése, melynek során a húsz terület mentén haladva 1-től 5-ig terjedő skála segítségével értékelik az adott tevékenység jellegét, erősségeit, gyengeségeit, és ezután határozzák meg a szükséges fejlesztés irányát. A módszer az ISO szabványok szerinti működéssel jól integrálható - tette hozzá.
Gruhala Péter kiemelte: "A rendszer kialakításának költsége tulajdonképpen gyorsan megtérülő befektetésnek tekinthető annak tudatában, hogy milyen nagyságrendű megtakarítást érhetnek el a vállalatok az alkalmazásával. Ráadásul a módszer minden vállalat számára hatékony megoldást jelenthet, legyen az akár multinacionális, akár kisvállalat. A módszert alkalmazók között olyan nagy cégeket is megtalálhatunk, mint például a németországi Siemens, a szingapúri Seiko vagy a japán Sanyo, Magyarországon ilyen például a győri Audi."
A Deloitte szakértője szerint a módszer igazán hosszú távon fejti ki hatását, legnagyobb előnye viszont éppen az, hogy már nagyon rövid idő alatt is mérhető eredményeket produkál. Vagyis a vállalatok közvetlen terhei két-három hónappal a bevezetést követően csökkennek, és ezzel párhuzamosan nő a működésük hatékonysága is. Számos példa mutatja, hogy a felesleges eszközök selejtezésével vagy eladásával, a rendszerbe állított gépek szakszerű kezelésével, a vállalatok teljes energiafelhasználásának ésszerűsítésével – például a fűtési rendszer korszerűsítése, az energiapazarló gépek és folyamatok kiiktatása révén - számottevően csökkenthetők a felesleges kiadások.
