1986. április 26-án robbant fel az egykori Szovjetunióban a mai Ukrajna területén lévő csernobili atomerőmű, máig nehezen felbecsülhető károkat okozva emberek tömegeinek és a környezetnek egyaránt. A katasztrófa 24 éves évfordulóján úgy tűnik, hogy a tragédia közvéleményt sokkoló hatása halványul - legalábbis egyre több kormány veszi ismét tervbe atomenergia-kapacitásának bővítését, illetve már létező erőművei élettartamának kitolását.
Obama is atompárti lett
Barack Obama amerikai elnök például február elején jelentette be, hogy - csaknem három évtizedes szünet után - "újgenerációs, tiszta és biztonságos atomerőművek" építését tervezik. Az első két új atomreaktort Georgia államban helyeznék üzembe - a beruházást a kormány hitelgaranciával támogatja, mintegy nyolcmilliárd dollár értékben.
Az USA-ban jelenleg 31 államban összesen 104 reaktor üzemel, amelyek a Süddeutsche Zeitung szerint az amerikai áramigény mintegy ötödét fedezik. Igaz, az új atomerőmű üzembe helyezéséig még jónéhány év el fog telni - csak az engedély kiadására 2011-2012-ig kell majd várni.
Bár Obama elismerte, hogy az atomenergiának "komolyan veendő hátrányai" is vannak, kiemelte, hogy az új létesítmények a legszigorúbb biztonsági kritériumoknak is meg fognak felelni. Építésük szerinte "szükségszerű lépés” annak érdekében, hogy csökkentsék az ország függőségét a fosszilis energiahordozóktól.
Európában hosszabbítanak
Szintén reneszánszát éli az atomenergia Európában. A német kormány például bejelentette, hogy meghosszabbítja már működő atomerőműveinek élettartamát, Svédország pedig egy évvel ezelőtt törölte el az új reaktorok építésére vonatkozó tilalmat.
A sor most Finnországgal és Hollandiával bővült. Az észak-európai állam kormánya ugyanis a közelmúltban heves viták után úgy döntött, hogy engedélyt ad két új reaktor építésére. Az új létesítmények az ipari vállalatok számára termelnének energiát, csökkentenék a finn gazdaság importfüggőségét, és több tízezer új munkahelyet teremtenének, adta hírül az osztrák Die Presse.
Nemrég pedig a szélmalmok hazájának számító Hollandiában is úgy döntöttek, hogy 2025-ig meghosszabbítják a Borsselében lévő atomerőmű működési engedélyét. A létesítmény az ország energiaigényének négy százalékát fedezi, további 11 százalékot pedig francia atomerőművektől importál az ország.
Kétezer milliárd forintból bővülhet Paks
Ami hazánkat illeti, a magyar Országgyűlés tavaly tavasszal nagy többséggel fogadta el azt a határozati javaslatot, amely hozzájárulást ad új atomerőművi blokk vagy blokkok telepítésének előkészítéséhez a paksi telephelyen.
A beruházás előkészítéséhez minimum öt év, megvalósításához a műszaki tervezést követően minimum hat év, az új erőműegység létesítéséhez összesen tehát legalább 11 év szükséges. Akkori felmérések szerint a magyar lakosság mintegy háromnegyede, 73 százaléka egyetért azzal, hogy Magyarországon atomerőmű működik. Igaz, tiltakozók is vannak - az Energia Klub és a Greenpeace például ellenzi a bővítést.
A két új, egyenként ezer-ezerkétszáz megawattos blokk felépítése a legutóbbi számítások szerint kétezer milliárd forintba kerül. Süli János, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója nenmrég úgy vélekedett: a Magyar Villamos Művek és a Paksi Atomerőmű együtt van olyan erős és hitelképes, hogy ezt egy szakmai befektetővel közösen finanszírozni tudja. A parlament kikötése egyébként, hogy az új blokkok legalább 51 százalékban állami tulajdonban legyenek.
Wéber Balázs
Menedzsment Fórum
