<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

Mi lenne a Kétfarkú Kutya Párt válasza a válságra? Kik a szavazóik? Legközelebb már bejuthatnak a Parlamentbe?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Kovács Gergellyel, a párt társelnökével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. február 2. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Itt vannak a főbb dolgok, melyekre érdemes figyelni a cégeknek, hogy ne történjen baj.

Az Európai Bizottság által július 25-én kiadott Consumer Conditions Scoreboard 2017, azaz a "Fogyasztói Körülmények 2017-es Eredménytáblája" szerint az e-kereskedelem nagyfokú térnyerése nem csupán növekvő fogyasztói tudatosságot, hanem kiemelt szabályozói figyelmet is maga után von. Mindez kiterjed az Európai Unió, és a tagállamok fogyasztóvédelmi hatóságaira is, akik egyre komolyabb birságokkal és további kezdeményezésekkel, például a jogsértő áruházak nevének közzétételével igyekeznek betartatni a szabályokat. Nagyvállalatoknál egyes kiemelt, minősített esetekben a bírság akár elérheti a 2 milliárd forintot is Magyarországon, áll a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda hétfői közleményében.

(Shutterstock)

A KSH adatai szerint az e-kereskedelem hazai volumene 2010 óta évente átlagosan 38 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest, ami joggal irányítja a magyar hatóságok figyelmét is erre a területre.

"Ez a kiemelt figyelem azonban nagyobb szigort is eredményez a tagállami, így a magyar fogyasztóvédelmi hatóság gyakorlata esetében is. Ez pedig komoly feladat elé állítja azokat a vállalkozásokat, amelyek forgalmuk jelentős részét e-kereskedelem útján bonyolítják, hiszen nekik nem csak a Polgári Törvénykönyv és a fogyasztóvédelmi törvény rendelkezéseinek kell megfelelniük, hanem az e-kereskedelmi szolgáltatókra vonatkozó speciális rendelkezéseknek is" – mutat rá Ihász Péter, a Faludi Wolf Theiss jogász szakértője.

Az említett jogszabályok számos kötelezettséget írnak elő a kereskedőknek a webáruházuk működésére vonatkozóan. Ilyen kötelezettségek a teljesség igénye nélkül

  • a tárhelyszolgáltató adatainak,
  • az illetékes fogyasztóvédelmi hatóság és békéltető testület elérhetőségének
  • vagy éppenséggel a webáruházat üzemeltető vállalkozás e-mail címének a feltüntetése.

Az adatközlési kötelezettségen túl a webáruház megfelelő visszaigazolási mechanizmussal is kell, hogy rendelkezzen mind a feladott árú, mind pedig a fogyasztó elállási jogának gyakorlása során visszajuttatott termékhez kapcsolódóan.

Kiemelten fontos a kereskedő által alkalmazott általános szerződési feltételek tartalma, amely nem csorbíthatja a fogyasztó jogszabály adta jogait. Így tartalmaznia kell

  • a szavatosságra és jótállásra vonatkozó feltételeket
  • valamint a fogyasztó elálláshoz való jogának gyakorlásához szükséges információkat.

"A fenti tájékoztatási kötelezettségeken túl a vállalkozásokra még számos további feladat hárul. Azonban a hatóság jelenlegi gyakorlatából is jól látható, hogy már az itt felsorolt kötelezettségek megszegése is könnyedén hatósági eljárást és adott esetben bírságot vonhat maga után" – hangsúlyozza a szakértő.

Bírságok tekintetében a KKV szektorba tartozó vállalkozások esetén az első jogsértésre a hatóság ugyan csak figyelmeztetéssel reagál, de ismételt szabálytalanságnál a kötelező minimum bírság már 200 ezer forint. A bírságmaximum alapesetben KKV-k esetében 2 millió forintig, a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén azonban a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig terjedhet. Egyéni vállalkozók esetén a bírságmaximum már 5 millió forint, míg egy nagyvállalat esetében ugyanez 500 millió forint, minősített esetben pedig 2 milliárd forint is lehet.

Amennyiben a bírság önmagában nem lenne elég elrettentő, 2017-től a hatóság a súlyos jogsértésen kapott vállalkozásokat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által vezetett nyilvános honlapon is feltünteti.

mfor.hu