Kiemelte, sikeres és mozgalmas év volt 2016: elkezdődött az ötéves, 2020-ig tartó tőkepiac-fejlesztési stratégia, miközben a BUX rekordmagasságokban szárnyalt.
Végh Richárd elmondta: két elsődleges részvénykibocsátás történt a piacon, az Alteo és a Duna House is tavaly novemberben lépett be a BÉT-re az új részvényekkel, emellett 4 új kötvénykibocsátó jelent meg a parketten.
Végh Richárd felidézte, 2016 volt az első év, amelyben a BÉT tulajdonosa a Magyar Nemzeti Bank volt. Tavaly ötéves piacfejlesztési stratégiát alakítottak ki, amely tükrözi a tulajdonosi elvárásokat, egyebek mellett azt, hogy a tőzsde járuljon hozzá a magyar gazdaság növekedéséhez, a kis és középvállalkozások (kkv-k) fejlődéséhez.
A vezérigazgató kiemelte: 2020-ig sok új piaci szereplő jöhet részvény- illetve kötvénykibocsátóként a BÉT-re. A tőzsde vezetése azt szeretné elérni, hogy 2020-ra egy jól működő tőzsde legyen Magyarországon, amely valós finanszírozási alternatívát kínál a hazai vállalatoknak - fűzte hozzá.
Rámutatott, a megtakarító, leendő befektetőket is meg kell győzni, mivel a hazai megtakarítók konzervatívak, a tőkepiac alacsony hányaddal finanszírozza a reálgazdaságot, ezen is változtatni kívánnak 2020-ig.
A stratégiai célok elérését 2016-ban nemcsak a piaci szereplők, a tőzsde tulajdonosai és a kormányzat támogatták, hanem a kedvező befektetési környezet is. A magyar gazdaság jó teljesítménye mellett a pénz- és tőkepiacokon meglévő likviditásbőség is hozzájárult a BUX index kimagasló eredményéhez. Sokéves stagnálás után két éve növekedésnek indultak az árfolyamok, a BUX 2016-ban 35,4 százalékot emelkedett, 2015 januárja óta pedig majdnem megduplázta értékét, 95 százalékkal nőtt. Tavaly megdőlt a 2007-es történelmi BUX csúcs is, decemberben a BUX index 32025,6 ponttal új rekordot ért el - hangsúlyozta a BÉT vezérigazgatója.
Végh Richárd kiemelte: az index nemcsak régiós, hanem globális összehasonlításban is kiemelkedő teljesítményt nyújtott, az európai tőzsdemutatók közül a magyar index volt a legjobb, és világszerte is kitűnően teljesített.
Madlena Tamás, a tőzsde kereskedésért és üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyette kifejtette: a nyilvános részvénytranzakciók közül az Alteo tavaly október 20-án zárta le a nyilvános részvénykibocsátást, az új részvényekkel 2016 november 7-től lehet kereskedni a BÉT-en, és a tranzakció közel 1,4 milliárd forintos friss tőkebevonást eredményezett.
Elmondta: a Duna House november 10-i tőzsdei megjelenésével egy Magyarországon jól ismert márkanevet viselő társaság került a börzére. A Duna House tőzsdei belépése 2,6 milliárd forintos tőkebevonást hozott.
Végh Richárd kiemelte: trendforduló érzékelhető a vállalatok érdeklődésében, ugyan jelentős fordulat idén sem várható, de az úgynevezett "tőzsdei előszobát" el akarják az idén indítani, és új finanszírozási formát szeretnének teremteni a kkv-piacnak a BÉT lehetőségeivel.
Szavai szerint a BÉT vezetése folytatja a kormányzattal a közös munkát, tovább viszik a tőkepiac szabályozói finomhangolását, a piac építésébe az uniós forrásokat is szeretnék bevonni. Kiemelt terület marad az oktatás, folytatódik az ingyenes és népszerű BÉT Akadémia. Elmondta: a kormányzattal közösen tavaly egy törvénymódosítást is kidolgoztak, amely segítette a tőzsdefejlesztést, a tőkepiaci törvény finomhangolását is megvalósították, ennek egyik eredménye, hogy a tőzsdei kibocsátók kiemelt adózói státuszt kaphatnak.
A tőzsdére alkalmas nagy cégek száma korlátos, velük egyedileg tárgyalnak, folyamatosan elemzik velük a tőzsdére lépés lehetőségeit - mondta Madlena Tamás.
A kis- és középvállalatok közül a szükséges feltételek alapján mintegy 300 olyan céget találtak, amelyek alkalmasak a BÉT-re való bevezetésre, ezek jellemzően a feldolgozóiparból kerülnek ki, exportálnak, és magas növekedési potenciállal rendelkeznek.
A tervek szerint az idén elindulhat a BÉT új kkv piaca, ahol reményeik szerint számos új befektető mellett megjelenhet az év során felálló Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap is.
MTI
