Szerdahelyi György, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium vezető főtanácsosa a TÜV Rheinland InterCert Kft. által szervezett konferencián elmondta: 30 százalékos támogatással számolva a teljes ráfordítás elérheti az 1300 milliárd forintot. Magyarországon 2005-ben a megújuló energiaforrások részaránya 4,3 százalékos, a zöld áram részaránya pedig 2006-ban körülbelül négy százalékos volt.
A szakember kifejtette, hogy Magyarországnak az elkövetkezendő években négy energetikai kihívással kell megküzdenie: a mintegy 80 százalékos energiaimport-függőséggel, az energiaforrások drágulásával, a klímaváltozással és az Európai Unió energiapolitikájának való megfeleléssel.
Szerdahelyi György szerint megoldást a környezet védelme, a megújuló energiaforrások részarányának növelése és az energiatakarékosság jelenthet.
Magyarországnak fosszilis energiaforrások hiányában a megújuló források kihasználására kell összpontosítania, illetve meg kell fontolnia egy újabb atomerőmű építésének lehetőségét is. Hozzátette, hogy az országnak mindenképpen csak előnye származik abból is, ha kőolajvezetékek haladnak át területén.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország nem rendelkezik megfelelő mennyiségű földgáz-készlettel sem, és mivel a lakosság 70 százaléka földgázt használ, az utánpótlás esetleges megszűnése komoly problémát jelentene. A stratégiai készletek fokozása mellett a földgáz-hálózat fejlesztése is fontos célkitűzés.
A szakember a klímaváltozás globális hatásaival kapcsolatban elmondta, hogy változatlan ütemű kibocsátás esetén 2050-re a földi fajok 17-35 százaléka kihalhat, és 2060-ra a károk nagyságrendileg azonosak lehetnek a globális GDP-vel. A megoldást a szén-dioxid-kibocsátás 60 százalékos, a metán-kibocsátás 15-20 százalékos, illetve a dinitrogén-oxid-kibocsátás 70-80 százalékos csökkentése jelentené a megújuló energiaforrások növekvő használata mellett.
