Jelentős bírságot szabott ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a magyar Forbes magazint kiadó Mediarey Hungary Services Zrt.-re.
A hatóság oldalán elérhető dokumentumok szerint a kiadót a magazin jogellenes adatkezelése, valamint a panaszosok joggyakorlásának nem megfelelő biztosítása miatt indított adatvédelmi hatósági eljárásban meszelték el,
összesen 4,5 millió forintra.
A bírság két tételből, egy 2 millió és egy 2,5 millió forintos büntetésből tevődik össze. A 2,5 milliós bírságot azért szabta ki a hatóság, mert a Forbes 2019 januárjában megjelent, 50 leggazdagabb magyart tartalmazó kiadványának nyomtatott és online változatánál és a 2019 szeptemberi, legnagyobb családi vállalkozásokat összeszedő nyomtatott és online kiadványoknál a végzés szerint a magazin nem megfelelően végezte el az érdekmérlegelést a listákhoz szükséges adatok kezelésekor, illetve nem szólt előre a panaszosoknak, hogy felkerülnek a listára. Abban is vétkes volt a Forbes a hatóság szerint, hogy a panaszosokat nem tájékoztatta előre arról, hogy milyen jogaik vannak az adataik kezelése elleni tiltakozáshoz, illetve, miután a panaszosok mégis tiltakoztak nem bizonyította, hogy a panaszosok adatainak nyilvánosságra hozását olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek a panaszos érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben.
Mindezzel a Forbes a hatóság szerint megsértette az általános adatvédelmi rendelet, vagyis a GDPR több pontját is.
A panaszosok azt is szerették volna elérni, hogy a Forbes törölje a róluk tárolt adatokat, illetve soha többé ne is kezelhesse azokat, vagyis ne tehesse fel őket többé a listáira, ezt azonban a hatóság már túlzásnak érezte, és ezt a kérést elutasította.
Viszont a hatóság arra is utasítja a Forbes-t, hogy ha a jövőben is fel akarják tenni a panaszost valamelyik listájukra, akkor "a jogszabályoknak megfelelően és a jelen határozatban foglaltak figyelembe vételével" végezzen érdekmérlegelést, beleértve a tiltakozást követő második, egyedi érdekmérlegelést is. És "alakítsa át előzetes tájékoztatással kapcsolatos gyakorlatát." Tehát a magazinnak ez alapján a jövőben sokkal óvatosabban kell eljárnia a listák összeállításánál, ami akár azt is eredményezheti, hogy a listák a továbbiakban nem fogják a legjobban tükrözni a valóságot, pusztán azért, mert az egyes listalakóknak kellemetlen.
A 2 milliós bírságot ugyanilyen okokból kapta a magazin, itt (megint csak) a 2019 szeptemberi, családi vállalkozásos szám volt a problémás, illetve a 2020 januári, 50 leggazdagabb magyart összegyűjtő lista. Az erről az ügyről szóló dokumentumból viszont már az is kiderül, hogy ebben az esetben a Hell Energy tulajdonosai emeltek panaszt a lap ellen. Innen:
"A Kérelmezett első alkalommal a Forbes 2015 augusztusában megjelent számában szerepeltette a „[…] családot” a „Legnagyobb magyar családi vállalkozások” összeállításban. Ezt követően a 2019. szeptemberi lapszámba került be a „[…] család” által tulajdonolt […] a „Legnagyobb magyar családi vállalkozások 2019” összeállításba. Ezen kívül a 2020. januári számban megjelent „Leggazdagabb magyarok” összeállításban szerepelt […]. A […] következtében a Forbes 2020. januári, 50 leggazdagabb magyar listáját tartalmazó számát a Kérelmezett visszahívta"
A januári Forbes visszahívása emlékezetes esemény volt, a híre még a New York Times-hoz és a Washington Posthoz is eljutott. Röviden: a Hell Energy egyik tulajdonosának nem tetszett, hogy felkerült a leggazdagabb magyarok-listára, szerinte a neve és néhány adatának említése megsértette a GDPR-törvényt, a Fővárosi Törvényszék pedig neki adott igazat, a magazint így visszahívták az újságosstandokról. Holott a cég tulajdonosának a neve publikusan elérhető a céginformációs rendszerekben, így a magyar kormány által működtetett, hivatalos adatbázisban, az e-cegjegyzekben is.
A hellesek és a többi panaszos (ha ugyan többről van szó) azt is szerették volna elérni, hogy a 2018. május 25. előtt megjelent listázós számokért is megbüntessék a Forbes-t, ennek az igénynek azonban a hatóság nem adott helyt, mert a GDPR csak az említett dátumtól van érvényben, az előtte kikerült cikkek miatt nem lehet hisztizni.
A Hell Energy Magyarország egyik legnagyobb energiaital-gyártója, 2018-as árbevétele 47 milliárd forint volt, amiből 5,3 milliárd forint nyereséget realizált. A cég tavaly nyáron adott át egy új gyártósort 50 százalékos, egymilliárd forintos állami támogatással. A cég decemberi közleménye szerint részt vesz a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramjában (NKP), aminek keretén belül 28,5 milliárd forint névértékű kötvényt bocsátott ki. A kötvényprogram keretében – amit számos más magyar vállalat is igénybe vett – az MNB a kötvények egy jelentős részét maga jegyzi le, azaz az MNB közpénzből ad forrást a Hell Energy növekedésének finanszírozásához
- összegezte a lapvisszahívós botrány kirobbanásakor a media1.
