Az MTI érdeklődésére Heinczinger elmondta: az Európai Unió az érintett tagállamokkal tárgyalva, Magyarország számára is felajánlotta, hogy csatlakozzon a 2015. utáni lehetőségekhez, az óránként 200-250 kilométeres sebességgel közlekedő gyorsvasút megépítéséhez.
A vezérigazgató elmondta, hogy egyelőre még nem lehet tudni, hogy az Európai Unió 2013. után milyen pénzügyi lehetőségekkel rendelkezik. A magyar gyorsvasúti beruházáshoz egyelőre még nincs forrás. A vezérigazgató szerint akár vállalkozói tőkéből, koncessziós szerződés keretében is épülhetne a gyorsvasút.
Heinczinger István szerint egyelőre az a legfontosabb, hogy a 2007-2013. között a vasútfejlesztésre rendelkezésre álló mintegy 560 milliárd forintot fel tudja használni az ország a korridorok melletti pályák felújítására, bővítésére.
A Világgazdaság pénteki számában arról írt, hogy nemzetközi kormányszintű egyeztetések kezdődtek arról, hogy Magyarország miként kapcsolódhat be a területén áthaladó két szupergyors vonathálózatba. A tervek szerint a Franciaországból Szlovénián át érkező, Gyékényesnél belépő vonal Kaposvár és Dombóvár érintésével érne el Budapestig. A másik, északi vonal a salzburgi kiindulópontú, nagy sebességű hálózat Bécsen és Pozsonyon keresztüli meghosszabbítása lenne, szintén budapesti végponttal.
