A hőhullám csúcsnapjain a gazdasági és energetikai miniszter, Kapitány István arra kérte a magyar lakosságot, hogy csökkentsék az áramfogyasztásukat 18 és 21 óra között. Ezzel a kéréssel egy hasonló, túlterhelés okozta áramkimaradást kívánt megelőzni, amely 2025-ben sötétségbe borította Spanyolország és Portugália háztartásait.
Hasonló céllal alapította az Energrid Smart Technologiest Petró Bálint és Ujlaki Balázs. Petró jelenleg kereskedelmi igazgató, korábban pedig a Mavirnál dolgozott, amely az MVM nagyfeszültségű hálózatért felelős részlege.
„Kelet-Európa nem tartott lépést a megújúlóerőmű-építéssel, az itteni hálózatokat nem a klímaváltozás miatti fogyasztásnövekedésre tervezték. A 19. századi alapokra épült magyar hálózat nem tud alkalmazkodni a termelés és a fogyasztás változásaihoz” – mondta a vállalat keddi háttérbeszélgetésén. Hozzátette: a magyar alaperőművek idősek, felújítandók, de például egy gázerőmű felújítása három és fél, négy év.
A felmelegedés miatt viszont egyre több energiát kell létrehozni: például a háztartások közel 30 százalékában már van klímaberendezés.
Az orosz-ukrán háború és az iráni háború hatására a fosszilis energiahordozók ára megemelkedett, ami a megújuló források irányába tereli a fejlesztéseket. Petró szerint az is tényező, hogy egy 100 megawattos naperőművet egy-két hónap felépíteni, míg egy ugyanilyen teljesítményű gázturbina építése legalább egy-két év.
Fotó: Energrid
80 fokos is lehet a trafó a hőségben
Az Energrid okoseszközökkel bővítené a hálózati kapacitást: feszültség-szabályozót, kapcsolótáblát és transzformátorokat készítenek. Az Mfor kérdésére Petró elmondta, hogy a Budapest környéki agglomeráció nagy részén ezekkel rugalmasabbá tudják tenni az elektromos hálózatot, de vannak olyan környékek, ahova mindenképpen több trafókörzetet kell elhelyezni. Az elmélet hasonló, mintha a vízvezeték főcsapján a nyomást tudnák szabályozni.
Ujlaki szerint a hálózat hagyományos bővítésére korlátozott lehetőségek vannak, és időigényes folyamat. Például, egy áramtároló telepítése egy-másfél év lenne, emellett költség- és helyigényes is.
Az Energrid-eszközök automatizáltan vezérelhetők, és egymással is kommunikálnak. A trafó alatti elosztó-szekrény áramszünet esetén három percig tud még működni, ezalatt jelzi a szolgáltatónak a probléma típusát és a szükséges karbantartás körülményeit. A felhelyezésükhöz csak a szolgáltató engedélyére van szükség, az önkormányzat, vagy a kormány építési engedélyére nincs.
Fotó: Pexels
„Magyarországon 69 ezer trafókörzet van, ezeknek az eszközöknek minimum a fele régi, felújítandó, és alacsonyabbra tervezték az üzemi hőmérsékletét. 40 fokos külső hőmérséklet esetén egy transzformátor akár 80 fokos működési hőmérsékletet is elérhet” – tette hozzá Petró.
A kormány idén 486 milliárd forintot költ a Helyreállítási Alap (RRF) forrásaiból az elektromos hálózat fejlesztésére, az RRF-tenderekben az Energrid is szeretne részt venni. Emellett a magyar, a romániai és a szlovákiai piacon is megvetnék a lábukat az év végéig, jövőre pedig Lengyelország, Csehország, Bulgária, Horvátország és Szlovénia a cél.
„A vállalat a spanyolországi-portugáliai áramszünet előtt alakult, ezt azonban megelőzte horvátországi, romániai, szerbiai lekapcsolódás is” – válaszolta az Mfor kérdésére a kereskedelmi igazgató.
Jönnek a magyar szélerőművek
A teljes magyarországi elektromosáram-fogyasztás 27,1 százaléka származott napenergiából tavaly, ami 5000 megawatt teljesítményt jelent. A háztartási méretű naperőműveken keresztül megjelentek a kistermelők is, a terhelés azonban nem egyenletes. Petró arról beszélt, hogy nyáron 12 óra körül tipikus a negatív áramár a magyar piacon: ilyenkor termel a legtöbb energiát a nap, ami túltermelést okoz.
„A háztartási kiserőművek 2280 megawattot termelnek, de ezt a Mavir nem tudja befolyásolni, nem is lát rá. A jövőben inkább a szélenergia aránya emelkedhet, ezt támogatja a kormány is, augusztusban jön a szélerőmű-tender” – tette hozzá. A kormány célja 4777 megawatt szabad kapacitás megteremtése Magyarországon, amelyet szélenergia termelésére fordítanának.
A geotermikus energia jelenleg minimális résszel van jelen a magyar villamosenergia-termelésben: a turai erőmű mindössze 2,7 megawattos. Lapunk arról is kérdezte az Energrid alapítóit, van-e jövője ennek a típusú energiaforrásnak.
„A geotermikus erőműnek magas a beruházási költsége, és csak akkor működik jól, ha lehet mellé kiegészítő erőművet tenni. A földből feljövő víz hőmérséklete nem elég egy nagynyomású generátor hajtásához, ezért mindenképpen szükség van alaperőműre is” – válaszolták.
