Rengeteg mindent nem tudunk az alvásról, és annak különböző aspektusairól, különösen az úgynevezett paraszomniákról: azokról a dolgokról, amiket a testünk vagy az elménk tesz alvás közben. Például a rémálmokról, az alvajárásról vagy arról, amikor álmunkban beszélünk. A legtöbb esemény gyakori és teljesen ártalmatlan, csak akkor számítanak rendellenesnek, ha olyan sűrűn fordulnak elő, hogy már problémákat okoznak.
Mi történik alvás közben?
Az alvás nem egységes folyamat, minden egyes éjszaka több alvási szakaszon megyünk keresztül. Az alvás körülbelül negyede az úgynevezett REM-alvás, ami a gyors szemmozgásokról (rapid eye movement) kapta a nevét. Ebben a szakaszban zajlik a legtöbb álom, különösen az élénk álmok. A nem REM-alvásszakaszok – ezek leginkább az alvás mélyebb szakaszai –, általában az éjszaka 75-80 százalékát teszik ki. Ezek az alvás fontos periódusai, amikor a testünk valóban lelassul, s lehetővé válik számára a pihenés és a regenerálódás.
Az orvosok ezeket a szakaszokat együttesen alvásarchitektúrának nevezik. Az emberek nagyjából 90 percenként mennek keresztül ezeken a szakaszokon. A nem REM-alvás nagyobb része közvetlenül lefekvés után következik be, a REM-szakaszok pedig a kora reggeli órákban fordulnak elő nagyobb arányban.
Fotó: DepositPhotos.com
A kutatók ma már sok mindent tudnak arról, miért létfontosságú az alvás. Alvás közben fixálódnak például az emlékeink, hogy hosszú távon megmaradjanak. A gyerekeknél jellemzően alvás közben történik a növekedés, és az immunrendszer alvás közben a a legaktívabb. Az alvás fontos időszak az agy és a test feltöltődéséhez, ezért, elég időt kell hagynunk erre.
Az orvosok azt javasolják, hogy felnőttek éjszakánként 6-8 órát, a tinédzserek 8-10 órát aludjanak, a kisebb gyerekek pedig még többet: a 3-5 éves kisgyerekek 10-13 órát, a 6-12 éves nagyobb gyerekek pedig 9-12 órát .
Hangos beszéd alvás közben
Habár egy alvó ember meglehetősen kikapcsoltnak tűnhet éjszaka, az agya teljesen más üzemmódban van. Az agy egyes részei ugyanis az éjszaka különböző szakaszaiban különféle tevékenységeket végeznek. A tudósok úgy vélik, hogy az „alvabeszélés” akkor történik meg, amikor az agy nyelvért és beszédért felelős részei aktív üzemmódba kerülnek, miközben az agy azon részei, amelyek jellemzően megakadályoznák a fizikai beszédet, alszanak – magyarázza a különleges éjszakai eseményt Michael R. Nadorff alváspszichológus professzor.
Az alvabeszélés többnyire nem is szavakból áll. Általában motyogásból, nevetésből vagy suttogásból. Ha egy alvabeszélő használ is érthető szavakat, az leggyakrabban a „nem” – ez az alvás közben kimondott szavak körülbelül 5 százaléka.
Azt is megfigyelték, hogy ha az alvabeszélő szavakat használ, azok gyakran kérdések, sőt, néha káromkodások. Az alvabeszélők ritkán mondanak udvarias dolgokat, és gyakran úgy tűnik, mintha konfliktusban lennének valakivel.
Néha olyan, mintha az alvabeszélő valódi beszélgetést folytatna. Olykor szünetet tart, hogy a másik fél beszélhessen – még akkor is, ha nincs más a szobában. A kutatók azt gyanítják, ilyenkor az alvabeszélő álmából egy szóbeli dialógus egyik oldalát hallhatjuk. Alváslaboratóriumi tanulmányok szerint az esetek körülbelül 80 százalékában az, amit az alvabeszélő a REM-alvás során hangosan kimond, megegyezik azzal, amiről abban a pillanatban álmodik.
Az pedig egészen különleges dolog, hogy ténylegesen kapcsolatba léphetünk azzal, aki alvabeszél. A kutatók azt találták, hogy az esetek nagyjából felében az álmában beszélő ember válaszol a szóbeli kérdésekre vagy kijelentésekre.
Arra azonban nem lehet számítani, hogy bárkit rávehetünk arra, hogy álmában kikotyogja a titkait, vagy felfedjen valamit, amit nem akar. Erre ugyanis nincs tudományos bizonyíték.
Még nincs elegendő kutatás az alvabeszélésről, de úgy tűnik, hogy ez a jelenség az alvás bármely szakaszában előfordulhat. A tanulmányok arra utalnak, hogy különbségek vannak az alvabeszélők és azok alvása között, akik soha nem szoktak megszólalni álmukban. Egy tanulmány például megállapította, hogy az alvabeszélők több mint másfél órával kevesebbet alszanak éjszakánként, és nagyjából feleannyi REM-alvás jellemző rájuk, mint azokra, akik nem beszélnek álmukban.
Miért beszélnek az emberek álmukban?
Az alvabeszélésre a legjobb magyarázat az, hogy az agy nem alszik el egyik pillanatról a másikra, és egyes embereknél az alvásért felelős területek hosszabb ideig maradnak aktívak, mint azok, amelyek segítenek nyugalomban maradni. Ez a jelenség egyébként meglehetősen gyakori, az emberek több mint kétharmada beszél alvás közben. Nem kell aggódni, ha bárkivel megtörtént ez, igaz, növelheti más paraszomniák, például az alvajárás valószínűségét.
Az alvabeszélés sokkal gyakoribb gyermekkorban. A kutatók még nem teljesen értik, miért, de a gyerekeknél több az úgynevezett lassú hullámú, nem REM-alvás. Az éjszakánkénti lassú hullámú alvás aránya az életkor haladtával csökken, így lehetséges, hogy az alvásarchitektúra ezen változásával együtt jár az alvabeszélés csökkenésének aránya is.
Összességében tehát normálisnak tekinthető, ha valaki álmában beszél, de azt is érdemes tudni, hogy az alvabeszélés, valamint számos más paraszomnia, gyakrabban fordul elő, amikor túl fáradtak vagyunk. Tehát, amikor legközelebb álmában beszél valaki, nincs miért aggódnia, ez gyakran csak annak a jele, hogy be kell hoznia alvásban a kimerülésért felelős hiányzó plusz órákat.
