A tárca vezetője szerint a kormányzat ennek megfelelően a foglalkoztatáspolitikai eszközrendszert készíti fel az esetleg létrejövő krízishelyzet rendezésére.
A miniszter elmondta: az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásai mellett a munkahelyek megőrzésére, az elbocsátások mérséklésére a tárca is elkülönít 80 milliárd forintot, 70 milliárdot átcsoportosítással, 10 milliárdot pedig a munkaerőpiaci alapból. Szűcs Erika tájékoztatása szerint a munkahelyek megőrzését és újak teremtését is szeretnék támogatni. Az utóbbi a gazdasági tárca munkahelyteremtő beruházásaival valósul majd meg.
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium a vállalkozások által a dolgozói létszám megtartásához felvett hitelekhez ajánl majd kamattámogatást. A miniszter a mértékre azonban nem tért ki. Emellett munkahely-megtartási céllal a foglalkoztatási költségekhez is szeretnének hozzájárulni.
A miniszter megemlítette, hogy a bajba kerülő cégek elbocsátásra váró dolgozóinál "gondolkodnak" az előrehozott nyugdíj finanszírozásáról is. Járulékfizetési kedvezményre szintén számíthatnak majd a vállalkozások. A hátrányos helyzetű térségekben működők akár három éves mentességet is kaphatnak. A nehéz helyzetben lévő régiók foglalkoztatási támogatására egyébként térségi válságkezelő alapot is létrehoznak.
Azok a kis- és középvállalkozások pedig, amelyek regisztrált álláskeresőnek, vagy csoportos létszámleépítés során elbocsátott embereknek adnak munkát, egy éves járulékmentességre számíthatnak. A többletfoglalkoztatást szintén támogatják, egy pluszlétszám esetén az 5 és 50 közötti dolgozót alkalmazó cégek, öt régi alkalmazottja kap majd tíz százalékpontos járulék-fizetési kedvezményt.
Szűcs Erika a sajtótájékoztatón azt is megerősítette: jövőre nyugdíj-emelés természetesen lesz, a svájci indexálás szerint. A nyugdíj-korrekciós program is folytatódik, szeptember elseje után. A 13. havi nyugdíjat viszont kénytelenek korlátozni, s a 80 ezer forintos összeget csak a rokkant-ellátásban részesülők és a 62. életévüket betöltöttek kapják meg.
