A Google vezérei évi 1 dollár fixért dolgoznak

Eric Schmidt vezérigazgatónak 81 432 dollár, Larry Page és Sergey Brin társalapító-elnököknek pedig fejenként 43 750 dollár fizetés, s ezen felül mindannyiuknak 1556 dollár bónusz járt volna 2004-ben, a vezetők mégis úgy döntöttek, nem tartanak igényt munkabérükre sem 2004-ben, sem 2005-ben. A döntésük hátterében a Google ragyogó tőzsdei szereplése áll, írja a Zdnet.

A vezető internetes kereső 2004 augusztusában debütált a tőzsdén, fényes eredménnyel: 85 dolláros részvényeinek ára rövid időn belül 200 dollár fölé kúszott, és értéke a Nasdaq pénteki zárásakor is 192,05 dollár volt. Az augusztus óta eltelt fél évben Schmidt, Page és Brin jól használta ki ezt a helyzetet: előbbi 500 ezer, utóbbiak fejenként 1,6 millió B osztályú részvényt adtak el több százmillió dollár értékben. A B osztályú részvények, amelyek nem listázottak és nyilvános forgalomba nem kerültek, darabonként 10 szavazatot érnek, szemben a nyilvános forgalomba hozott A osztályú részvényekkel, amelyek tulajdonosuknak egy-egy szavazatot jelentenek.

Az USA-ban a tőzsdei nagyvállalatok első számú emberei egyébként a múlt évben átlagban 14 millió dollárt kerestek, ez negyedével több az előző évinél. Javadalmazásukon belül elsősorban a prémium- és a részvényopciós rész nőtt, adja hírül a USA Today-re hivatkozva az MTI. A növekedést a vállalati nyereségek és részvényárfolyamok érezhető gyarapodása segítette.

A részvényopció jelentőségét a Google vezetőinek példáján túl jól mutatja Terry Semel, a Yahoo vezérének az esete is. Semel éves fix jövedelme is meglehetősen "szerény", mindössze 600 ezer dollárt tesz ki. A Yahoo vezetője is elsősorban a részvényopcióból profitált, amely nyomán - az árfolyam 40 százalékos emelkedésének köszönhetően - mintegy 230 millió dollárt érő értékpapír ütötte a markát. Összehasonlításul: a vezetőnek 2003-ban még lényegesen kevesebb, "mindössze" 25,4 millió dollár értékű részvény jutott, amelyet pénzre is váltott.

Menedzsment Fórum