A jegybanki jelentés szerint az inflációs folyamatok szempontjából továbbra is kockázatot jelent a bérnövekedésből fakadó bizonytalanság. A MNB szakemberei úgy vélik az elmúlt időszak makrogazdasági folyamatai - a közel 10 százalékkal bővülő lakossági fogyasztás, illetve a versenyszektor béreinek gyors ütemű emelkedése - az inflációs kockázatok növekedése irányába mutatnak. Ugyanakkor az MNB 2003-ban pedig már igen mérsékelt, 5%-os bruttó béremelkedéssel számol.
Kockázatokat jelent, ha a feltételezések nem teljesülnek 2003-ra, és a bérek ismét elszaladnak, ez ugyanis a 2003-as inflációt is a prognózis fölé viheti. A jegybank számításai szerint 2003-ban 1 százalékkal magasabb bruttó bérnövekedés az inflációs indexet 0.24 százalékkal emeli.
Az augusztusi jelentésben 2002-re 3.8%, 2003-ra 4.7% az MNB becslése a májusi 3.6%-os illetve 4.3%-os értékekkel szemben, jövőre viszont 4,7 százalékra gyorsulhat a GDP-bővülés üteme. A fizetési mérleg hiánya a 2002. évi 3 milliárd euróról 3,1 milliárd euróra nőhet, ám GDP-arányosan a deficit nagysága 4,4-ről 4,2 százalékra mérséklődhet.
A gazdaságra ható külső tényezők közül az MNB emelte az euró árfolyamát, prognózisuk 246.6 Ft/euró (májusban 242.3), az olaj idei árára vonatkozó becslés 25.5 USD-ről 25.8 USD-re emelkedett.
A bérek befolyásolhatják az inflációt
Az idén decemberben 5,1, egy év múlva pedig 4,3 százalékos, 12 havi fogyasztói árszínvonal-növekedést vár a Magyar Nemzeti Bank - derül ki a jegybank Jelentés az infláció alakulásáról című dokumentumából. A májusi előrejelzés számai 2002-re 5.3 illetve 3.4% voltak. A jelentés szerint az MNB mindent megtesz, hogy a jövő évi infláció 4,5 százalék alatt maradjon.