Folyamatosan és drasztikusan nő a kereslet a kritikus nyersanyagok és ritkaföldémek iránt, amihez a kitermelés és a feldolgozás csak lassan alkalmazkodik. A piac pedig földrajzilag és tulajdonosi szempontból is erősen koncentrált (hiába található mondjuk jelentős készlet egy nyersanyagból Ausztráliában, azt egy kínai tulajdonban lévő bányatársaság termeli ki és egy kínai cég dolgozza fel) – számol be róla laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár.hu.
A kereskedelmet ráadásul nagymértékben nehezíti és drágítja, hogy 2009 és 2024 között a kritikus nyersanyagokra vonatkozó exportkorlátozások csaknem az ötszörösükre nőttek (közel 400 százalékkal emelkedtek). A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint azon kereskedett nyersanyagoknak a köre, amelyek legalább egy exportkorlátozási intézkedés alá estek, 2009. január 1-jén 3571 volt. Ez 2024 végére 17 ezer fölé ugrott.
Fotó: Depositphotos.com
A szervezet adatbázisában 65 ipari nyersanyag szerepel. Közülük a kobalt, a mangán, a grafit és a ritkaföldfémek különösen kitettek a korlátozó intézkedéseknek.
Az első helyen a kobalt, a másodikon pedig a mangán áll, amelyek globális kereskedelmének 67, illetve 66 százaléka esett külön állami exportintézkedés alá 2022 és 2024 között. Mindkét nyersanyagtípus megkerülhetetlen az elektromos akkumulátorgyártásban, a nikkel-mangán-kobalt típusú akkumulátoroknál.
Magyarországon a Samsung gödi és az SK On komáromi gyárában döntő részben ezt a típust gyártják, míg a készülő debreceni CATL is inkább nikkel-mangán-kobalt fókuszú.
A teljes cikkből kiderül, hogy mely országok vezették be 2024-ben a legtöbb új exportkorlátozást, és hogy összességében mely államok védik a leginkább a saját erőforrásaikat. De Trump vámpolitikájának alakulásáról is olvashatnak azt követően, hogy az amerikai Legfelsőbb Bíróság februárban az adminisztráció szempontjából negatív döntést hozott.
