A diplomások bére a non-profit szektorban a legalacsonyabb

[ajanlo=474][igazitas=left/]A főiskolát végzettek több mint kétszer annyit keresnek, mint az érettségizettek, az egyetemi diplomások pedig átlagosan kétszázezerrel kapnak több fizetést bruttóban havonta, mint a technikumot végzett szakemberek. Ez derül ki a Foglalkoztatási Hivatal adataiból, amely a tavalyi alapbéreket foglalta statisztikába. A számokból azt mutatják, hogy az iskolai végzettség nemcsak a versenyszférában, hanem a nonprofit szektorban és a költségvetési munkahelyeken is nagymértékben meghatározza a javadalmazást.

Bár a statisztika szerint országos viszonylatban még a nyolc osztályt végzettek, sőt az általános iskolát be nem fejezők is többet keresnek a minimálbérnél, az ő helyzetük vitathatatlanul a legrosszabb. Míg ez utóbbiak havi alapbére kicsit több mint 68 ezer, addig a lemorzsolódottak bruttó 67 532 forintért dolgoznak havonta. A szakmunkások mindössze tízezerrel keresnek jobban. A közszférában dolgozó legkisebb iskolai végzettségűek és a szakmunkások helyzete azonban jobb a versenyszférában dolgozókénál, hiszen minden poszton majdnem tízezerrel többet kapnak.

Megfordul a helyzet a diplomás állások esetén, itt ugyanis a versenyszféra dolgozóinak javadalmazása kifejezetten magasabb a közszférásokéhoz képest. Míg az itt dolgozó főiskolát végzettek átlagosan bruttó 163 ezret keresnek havonta, addig a versenyszférások közel 230 ezret.

Egyértelműen a nonprofit szektorban lévők keresete a legalacsonyabb, írja a Világgazdaság. Itt egy gimnáziumot végzett munkatárs bruttó alapbére a százezret sem éri el, s ez tizenkétezerrel kevesebb, mint a versenyszférában dolgozó kollégája esetében. A nonprofit szektor egyetemi diplomásainak javadalmazása is alig haladja meg a 190 ezret, ez viszont már közel 130 ezerrel kevesebb, mint ha egy forprofit cég foglalkoztatottja lenne.