Egy készülő jogszabálytervezet szerint átlagosan a duplájára kell emelniük a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű áruházaknak dolgozóik létszámát, írta szerdán a Magyar Idők. A tervek szerint a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű áruházaikban a nyitvatartási idő alatt 70 négyzetméterenként legalább egy alkalmazottnak a vásárlók rendelkezésére kell állnia.
Az eddig napvilágot látott információk alapján ugyanakkor nem lehet tudni, hogy mit tekintenek alapterületnek, csak az eladóteret, vagy a raktárakat, esetleg a hipermarketeknél a hozzájuk kapcsolódó üzletsorokat is. Így, amíg ez nem tisztázódik, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, Vámos György szerint
még megbecsülni sem lehet, hogy hány dolgozó felvételére köteleznék a láncokat.
A kereskedők érdekképviselete szerint a jogszabálytervezet ismeretében lehet majd konkrétumokat megfogalmazni.
A tervezett jogszabály kapcsán - a konkrétumok ismerete nélkül - jelen pillanatban szintén nem lehet eldönteni, hogy az uniós előírásoknak meg fog-e felelni. Érdekesség, hogy az azonos kört érintő, és tavaly év végén elfogadott, a legnagyobb piaci szereplőket erősebben sújtó élelmiszerfelügyeleti díj például éppen Brüsszelben bukott el. A törvény szerint ugyanis 500 millió forintig nem kellett volna fizetni, 0,5–50 milliárd forint között 0,1 százalékot, 50–100 milliárd forint között 1 százalékot, 100 milliárd felett 2 százalékot, majd 50 milliárdonként további 1 százalékkal nőtt volna a díj kulcsa, 300 milliárd forint felett pedig már 6 százalék lett volna. Ez a díj a legnagyobb mértékben a Tescót és a Spart érintette volna, miután mindkét vállalat árbevétele meghaladja a 300 milliárdos szintet, az Auchan pedig megkezelíti azt.
Ez ügyben egyébként szintén szerdán történt előrelépés, a Fazekas Sándor által jegyzett törvénytervezet szerint gyakorlatilag a 2014-ig fennálló rendszert állítanák vissza azáltal, hogy a sávos fizetési kötelezettség megszűnne. Ehelyett ismét az árbevétel 0,1 százaléka lesz a fizetendő díj, ráadásul az alsó sávot is eltörlik, így ez a kisboltok számára ismét teher lesz. A módosítással pedig az élelmiszerfelügyeletet ellátó hivatal, a Nébih 13-14 milliárd forinttól esik el. Tavaly év végén ugyanis olyan becslést tettek közzé, amely szerint a 2014-ben befizetett felügyeleti díj 10 milliárd forintot tett ki, míg 2015-ben várhatóan 23-24 milliárd forint lesz. Igaz, a szervezet költségvetésében már csak 13,4 milliárdos bevétellel számoltak.
Visszatérve a létszámbővítési terekre kissé zavarosnak tűnik a történet, amelyen a már idézett Magyar Idők cikk sem segített kiigazodni. Ők azt írták, a kiskereskedelemben egyre kritikusabb munkaerőhiány megoldását segítő piacszabályozó intézkedés azt célozná, hogy megfelelő létszám mellett javuljon az áruházi szolgáltatások színvonala, egyúttal hatékonyabb legyen a boltok működése, a fogyasztók kiszolgálása. A munkaügyi hivatalok statisztikái szerint jelenleg 30 ezer olyan állástalan van, akiknek az utolsó munkahelye a kereskedelemben volt. Vámos György ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy
a rendelkezésre álló munkanélküliek valamiért nem kellenek a piacon.
Ennek hátterében egyébként éppen úgy állhat az, hogy olyan helyen laknak az állástalanok, ahol gazdasági nehézségek vannak, azonban az ingatlanpiac miatt nem igazán tudnak - vagy nem akarnak - átköltözni prosperálóbb országrészekbe. De az is problémát jelenthet, hogy a kereskedelemben is számos pozíció létezik, így hiába volt valaki mondjuk pénztáros, ha az üzletláncok péket vagy hentest keresnek.
Természetesen felmerülhet, hogy a tervezet mögött az a kormányzati szándék állna, amely a munkabérek növelését szeretné elérni. Ezt magyarázhatná az, hogy a Magyar Idők kritikus munkaerőhiányt emleget, hiszen ennek fennállta esetén valóban a magasabb béreket kínálva tudnák a kötelezően előírt helyeket betölteni. Más kérdés, hogy a kereskedelemben eddig ez nem volt jellemző, és a nagy láncok gyakran a legolcsóbb – kölcsönzött vagy diák - munkásokkal oldják meg a felmerülő feladatokat, így borítékolhatóan most is hasonló megoldáshoz folyamodnának. Ugyanakkor ha visszanyúlunk a már többször idézett cikk azon megjegyzéséhez, hogy duplájára kell emelni az áruházi dolgozók létszámát, az például a Tesco esetében legalább 3-5 ezres létszámbővítést jelentene. Ennek alsó szintje pedig még minimálbér esetén is éves viszonylatban 5 milliárd forint plusz költséggel járna a piacvezető vállalat számára.
Figyelembe véve azt a jogszabályt, amely szerint a láncok nem lehetnek két egymást követő évben veszteségesek, borítékolható, hogy a kiskereskedelmi vállalatok nem nyelnék le ezt a plusz költséget.
Így könnyen lehet, hogy igyekeznek majd a korábbi bértömeggel azonos összegből dolgozni.
Ezzel a feltételezéssel Vámos György, az OKSZ főtitkára is egyetértett, aki szintén felhívta a figyelmet a csökkenő bérek kockázatára.
mfor.hu
