A férfi főnök diktátor, a női demokrata

A különbség egyik oka például, hogy már neveltetésünk során olyan sztereotípiákkal ellátva lépünk ki a családi környezetből, melyek jelentősen kihatnak cselekedeteinkre. Munkánk során szerzett tapasztalataink pedig tovább befolyásolják vezetői - és bármilyen más - szerepkörünk ellátását.

A férfi, mint vezető továbbra is könnyebben elfogadott, mint egy nő. Egy hölgynek, ha irányít, az emancipáció évtizedes eredményei ellenére még mindig erőteljesebben be kell bizonyítania a szerepre való alkalmasságát, mint egy férfinak, derül ki a WIFI Hungária Oktatási és Továbbképző Intézet tanulmányából.



Vezetési módszertanban ugyanakkor nincsenek alapvető különbségek, a lényeges eltérések inkább a hozzáállásból fakadnak. [ajanlo=84][igazitas=left/]Míg a férfiak esetében erősebbnek látszik a racionalitás, és hajlanak az autokrata stílusra - bár ez a női vezetőkből sem feltétlenül hiányzik -, a gyengébb nemre inkább a demokratikus vezetési stílus a jellemző, illetve az, hogy általában nagyobb teret engednek az intuíciónak. Emellett ők is tisztában vannak funkciójuk jelentőségével, és éppolyan sikerorientáltan gondolkodnak, mint a férfiak, véli Zeiner Katalin, a központ ügyvezető igazgatója.

Azok a nők, akik vezetői szerepre vállalkoznak, általában ennek nehézségeivel is képesek szembenézni. Ezért a nőknek elsősorban kitűnő szervezőképességgel kell rendelkezniük annak érdekében, hogy a munkahely és a család által támasztott elvárásokat úgy tudják egy tető alá hozni, hogy az mindenki számára elfogadható legyen. Ennek megvalósítása már egy olyan vezetői képességre utal, ami alkalmassá teszi a nőket a szerep további kiépítésére, teszi hozzá az igazgatónő.

Szövőnőként vagy géplakatosként szintén rendelkezünk felelősséggel, a vezetőt azonban az különbözteti meg, hogy neki egy egész csoport, cég vagy cégcsoport munkájáért kell felelnie. A terhek pedig ennek a felelősségvállalásnak a nagyságával folyamatosan nőnek.