- Miért újulnak ki évről-évre az árviták a két ország között? Miért nem tudnak „normálisan” megegyezni?
- Most úgy tűnik, hogy az árviták az orosz-ukrán konfrontáció következményei. De gondoljunk az orosz belorusz árvitára, amely közvetlenül érintette Lengyelországot, és Minszk súlyos vereségével végződött. Az orosz vezetés szeretné sajátjának érezni a vezetékeket és a tározókat Belorusszia és Ukrajna területén. Az utóbbi azonban eddig legalábbis nem ment.
- Feltehetően nem a gáz ára a tét, hanem a politikai befolyásszerzés. Ezzel kapcsolatban a jelenlegi válságot ki kezdte? Az orosz hatalmi törekvések csak Ukrajnára irányulnak, vagy messzebbre nyúlnak?
- Oroszországot súlyosan érinti korunk recessziós folyamata, eddig a magas olajár rengeteget segített Putyinnak és körének. A szociális gondokat egy pontig sikerült kezelni. Most pedig számolni lehet a szociális elégedetlenséggel. Erről jut eszembe egy adoma. Mihail Gorbacsovtól hallottam egy adriai tengerparti üdülőben, amikor éppen 75 születésnapját ünnepeltük ott többen: "Könnyű volt Jelcinnek, majd Putyinnak. Az egekbe szökik az olajár. Amikor 1985-ben hatalomra kerültem, az energiahordozók ára zuhanni kezdett. Ha ez nincs, mos is párttitkár lennék. Legfeljebb revizionista vagy reformer...." Ez azért így túlzás. De most Putyinnak sem lesz könnyű.
- Az ukrán belpolitikai háttér sem lehet lényegtelen, hiszen ismert az ukrán „gázlady” szerepe a politikában. Nem inkább egy Juscsenko-Timosenko párharcról van szó?
- A mostani válság kétségtelenül igen kínos Juscsenkónak, Timosenko asszony azonban sokkal diplomatikusabban viselkedik. Ám neki sem szabad úgy tennie, hogy "behódol" Moszkvának a gázár vitában. Akkor ugyanis egyik pillanattól a másikra elveszti az EU és főleg az Egyesült Államok támogatását.
- Nem lehetséges, hogy az ukránok Putyin szorult helyzetét használják ki, hiszen zuhan a kőolaj ára, és feltehetően hamarosan komoly bajba kerülhet a moszkvai költségvetés?
- Az ukránokéhoz képest az orosz költségvetés remekül áll. Moszkva jelentős valuta- és aranytartalékokkal rendelkezik. Így maga a kérdésfeltevés nem állja meg a helyét.
- Nincs köze a konfliktusnak ahhoz, hogy USA-ban egyfajta interregnum van, épp most zajlik az elnökváltás, és ezt kihasználva a perifériákon háborúk kezdődnek (lásd Gáza)?
- A világpolitika valóban annyira "globális", hogy egy-egy fontos esemény -- így az olimpiai játékok a grúz-orosz konfliktus idején -- eltereli a figyelmet a "periférikus" konfliktusoktól. A gázai események azonban inkább az izraeli leendő választásokkal függnek össze.
- Miért lép fel ennyire erőtlenül az Unió?
- Topolanek cseh kormányfő és a bruxelles-i "gázszakértők" reagálása megdöbbentően lagymatag. Nem lenne szabad két ország "üzleti" konfliktusának minősíteni az orosz-ukrán gázvitát. Véleményem szerint az EU-nak azonnal hathatós jogi eszközökhöz kellett volna nyúlnia, és már az első energiahordozó-konfliktus után "fel kellett volna pörgetni" a Nabucco-tervet.
Varga M István
Menedzsment Fórum
