A globális felmelegedés miatt eltűnő szigetek

Egy a globális felmelegedésről szóló ENSZ konferencián, a kis szigetek képviselői előrevetítették a
szomorú jövőt, amennyiben az ipari államok nem teljesítik morális és jogi kötelezettségeiket és nem
csökkentik az üvegház hatásért felelős szennyező-anyagok kibocsátását.

Mint arról a Reuters hírügynökség beszámolt az ipari országok termelése következtében a szegényebb
országok súlyos pénzügyi és környezeti károkat szenvednek. “Most is elszenvedjük, és a jövőben is
közvetlenül sújthat minket az éghajlati hatások teljes skálája, növekedni fog a hurrikánok, ciklonok,
tájfunok, és a korallok elhalása.” – mondta Tuiloma Neroni Slade Szamoa ENSZ nagykövete. Annak a
véleménynek is hangot adott, hogy az alacsonyan fekvő szigetek (mint: Szamoa, Maldiv-,
Marshall-szigetek és Mauritius) víz alá kerülhetnek a felmelegedés, és a sarki jég olvadása
következtében!

A 43 országot tömörítő Alliance of Small Island States (AOSIS) elnökeként Slade felszólítja az ipari
államokat, hogy tegyenek eleget az 1997-es Kyotoi Egyezményben foglaltaknak, miszerint csökkentik az
üvegház hatást okozó gázok kibocsátását. Az Egyezményben a szennyező anyagok kibocsátásának
1990-es szinthez képesti több, mint 5%-os csökkentését célozták meg, oly módon, hogy az egyes
országok 2008-2012 közötti időszakra elérik a kívánatos szintet. A tárgyalások során az AOSIS 20%-os
csökkentést szeretett, miközben szakemberek egy csoportja a 60%.os limitálást tartotta volna
szükségesnek. A fejlett országok magas költségei miatt azonban ezeknél az értékeknél jóval
alacsonyabban állapodtak meg. A megállapodást egyébként eddig mindössze 30 ratifikálta, miközben az
aláírók száma 180 volt.

Slade bírálta a fejlett országokat, amiért azok a szennyezés csökkentésének gazdasági költségei miatt
panaszkodnak, miközben a szegényebb országok klíma változásának költségeivel senki sem törődik. Az
esemény sajtótájékoztatóján annak a véleményének adott , miszerint: “Sokat hallunk majd a
konferencián a szennyezések csökkentésének nehézségéről, és annak költségeiről, de attól tartok, hogy
keveset fogunk hallani azokról a költségekről, amelyet mi és a hozzánk hasonló szegény országok
kénytelenek viselni a fejlett államok passzivitása miatt.”