"Elképesztő a helyzet a gazdasági jogalkotásban" - hívta fel a figyelmet Csőke Andrea, a Fővárosi Bíróság bírája. Számtalan követhetetlen törvénymódosítás történt az utóbbi hetekben, akár a hitelintézeti, vagy a csődtörvényt illetően, de említhetnénk a tőkepiaci törvényt is. A többszöri, igazi gazdaságpolitikai cél nélküli változtatás káoszt eredményez, amely kiszámíthatatlanná teszi a gazdasági életet, hiszen a szerződéseket sem egyik napról a másikra kötik az üzletfelek, hangzott el a Napi Gazdaság és a Milton Kft. követeléskezelési konferenciáján.
További gond, hívta fel a figyelmet Csőke Andrea, hogy számos európai ország gyakorlatával ellentétben itthon nincs menekülési útvonal a tönkrement cégek számára. Franciaországban például az adós védelmet kérhet a bíróságtól, amelynek ideje alatt nem lehet felszámolási eljárást indítani ellene. Így ha ügyes, előbb-utóbb kimászhat a gödörből, ahelyett, hogy végleg lehúzná rolót. Pedig a felszámolási eljárás költséges és többnyire egyáltalán nem hatékony. Az ügyek sokszor évekig elhúzódnak, a legtöbb esetben pedig az adósnak annyi pénze sem marad, hogy az eljárást finanszírozni tudná, így azt a központi költségvetés, vagyis az adófizetők finanszírozták.
Futhatnak a pénzük után a hitelezők
A felszámolási eljárások száma ugyanakkor egyre növekszik. Tavaly országos szinten már húszezernél tartottunk, az idén pedig még ennél is több lesz. Pedig a felszámolások számának visszaszorítása nemcsak az érintett cégnek, hanem a potenciális üzleti partnereknek is fontos lenne, különben teljesen kiszámíthatatlanná válik a gazdasági élet. Ráadásul a hitelezők szinte mindig rosszul járnak, ezt jelzi, hogy 2001. és 2006. között az általa tárgyalt 494 felszámolás során a 19,5 milliárd forintnyi hitelezői igénnyel szemben mindössze 67,5 millió forintnyi követelést tudtak kielégíteni, közölte Csőke Andrea.
Molnár György, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének elnöke szerint egyértelműen elérkezett az idő az új csődtörvény megalkotására. Minden gazdálkodó szervezet érdeke, hogy újragondolják a továbbműködés feltételeit, és a számos felszámolási eljárás helyett a csődeljárásokat kellene visszahozni a gyakorlatba, utóbbi ugyanis nem eredményezi a cég megszűnését, így sem adófizetőként, sem partnerként nem tűnik el a süllyesztőben.
Az építőiparban van a legtöbb gond
Amire sajnos nagy az esély, mivel a hazai cégek 4 százaléka nem éri meg az év végét, ellenben több mint 35 ezren új társaságot alapítanak évente - csaknem annyit, mint amennyi megszűnik. A körbetartozás sajnos általánossá vált a magyar gazdaságban, az elmúlt években hozott intézkedések egyike sem tudta hatékonyan kezelni a problémát. Pedig tennivaló akad bőven, hiszen az 1,2 millió hazai vállalkozásból alig 30 ezer hitelképes. Az átlagos fizetésképtelenségi mutató 4-5 százalék, de egyes ágazatokban, így például a kereskedelemben, vagy akár az építőiparban eléri a 6 százalékot is elérheti a csőd szélén táncolók aránya.
Hiányzik továbbá a megfelelő vállalati stratégia, és az üzleti tervek készítésében is alulmaradunk. Japánban például a cégek rendszerint harminc évre előre terveznek, míg a magyar társaságok nagy része azt sem tudja, mit hoz a következő hat hónap. Hitelbiztosítással is csupán a cégek elenyésző hányada él. Míg a szomszédos Ausztriában 4200 vállalkozás köt hitelbiztosítást, itthon csupán 4-500. Pedig a biztosítás díja megfizethető, a cég éves forgalmának mintegy 0,2- 0,5 százalékát teszi ki. Bár az utóbbi időben egyre több az érdeklődő, szerződést azonban még mindig kevesen kötnek.
A cégkultúra is nagymértékben közrejátszik abban, hogy idáig jutottunk, hívta fel a figyelmet Mikael C. Szabo, a Coface Hungary ügyvezető igazgatója. Amíg létezik olyan ember, akinek nyolcvan vállalkozása van, alkalmazottja viszont csupán húsz, addig ne várjunk érdemi fejlődést ezen a téren, mondta a szakember. De figyelemre méltó az az eset is, amikor egy budapesti utcában szinte egymás mellett nyílik hat non-stop élelmiszerbolt, hasonló választékkal, ahelyett hogy összefognának és nyitnának egy szép nagy üzletet.
Simon Rita
