A jegybank 2001-2002. évi tevékenységéről

Az MNB devizaeszközeinek és forrásainak 2000 és 2001 évek során keletkezett átértékelési különbözetét törvényben rögzített eljárás szerint a magyar állam fogja kiegyenlíteni. Ez olyan pénzügyi elszámolás formájában valósul meg, amely nem érinti sem a 2001-es, sem a 2002-es költségvetésben előirányzott bevételeket és kiadásokat, tehát nem csökkenti az állam más célra rendelkezésre álló, korábban tervbe vett forrásait.

2002-ben közelebb kerülünk az euró-zónához

Az év második felében várhatóan beinduló amerikai és nyugat-európai konjunktúra mellett a magyar gazdaság továbbra is gyorsan, 4% körüli ütemben növekedhet. Az államháztartás hiánya és a munkanélküliség tovább csökken, a folyó fizetési mérleg esetleg kicsit növekvő hiánya nem veszélyezteti a gazdasági folyamatokat. Remélhetőleg lezárulnak az EU-tárgyalások, így kézzelfogható közelségbe kerül a 2004-es EU-tagság.
A kitűzött 4,5%-os inflációs célt el fogjuk érni, számításaink szerint a jelenlegi árfolyamszint környezetében változó árfolyammal. Ezért az árfolyam-mechanizmuson nem kell változtatni, a kamatok az infláció csökkenésével tovább csökkennek. Az államháztartás adóssága a GDP-hez képest tovább csökken, a lejáró devizaadósságot pedig forintból fogjuk visszafizetni. Így csökkentjük az MNB devizatartalékait.
Az MNB költségeit reálértékben újabb 6%-kal csökkenteni kívánjuk, a racionalizálás tovább folytatódik. Megkezdődik az új, a Budapest belterületén kívüli értéktár létrehozása. Egymillió darab 100 forintos érmét bocsátunk ki hátlapján Kossuth arcképével. Megkezdjük a felkészülést a 2006-tól Magyarországon forgalomba kerülő euró-érmék gyártására, illetve az euró-bankjegyek beszerzésére.