Van bőven tennivaló
A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség készítette azt az intézkedési tervet, mely a kormány honlapján jelent meg arról, hogyan lehetne csökkenteni Budapest és az agglomeráció légszennyezettségét, elsősorban a nitrogén-dioxid kibocsátást. Az intézkedési terv elsősorban a Széna térre és környékére koncentrál, ugyanis ott mérhető a legmagasabb szennyezettség.
A szakemberek szerint a légszennyezettség elsődleges oka a közlekedés: "A Budapesttől Ny-ra, északnyugatra található települések (Budakeszi, Solymár, Zsámbék, stb.) felől érkező forgalom az M0 autóút nyugati szektorának hiánya miatt gyakorlatilag csak egy útvonalon (Hidegkúti út, Budakeszi út - Hűvösvölgyi út - Szilágyi Erzsébet fasor) tudja megközelíteni a várost, ami keresztül halad a Széll Kálmán tér - Széna tér csomóponton is" - olvasható a dokumentumban. Emellett a környéken sok távolsági autóbusz és BKV-járat közlekedik.
A felügyelőség szakemberei szerint a másik fő ok a lakossági fűtés, mely hidegben nagymértékben hozzájárulhat a nitrogén-dioxid határérték-túllépés kialakulásához. Ipari kibocsátás azonban nem jellemző a környékre. Ennél is nagyobb szerepe lehet azonban a határérték túllépésében az időjárási tényezőnek: "a Kárpát-medencében megülő hideg levegő és a fölé rétegződő melegebb légtömegek megakadályozzák az átkeveredést, így a kibocsátott légszennyező anyagok feldúsulnak a felszíntől számított 1-2 km magas légrétegben. Ilyen esetekben csak egy nagy sebességű széllel kísért front betörése hoz javulást a levegőminőségben" - vélik a szakemberek.
Vannak megoldási javaslatok, de egyelőre távoliak
A felügyelőség az intézkedési tervben javaslatokat is tesz, hogy milyen intézkedésekkel lehetne érdemben csökkenteni a légszennyezettséget. "A tervezett intézkedések nagy része 2014. év végéig megvalósul, ezért a határérték betartása 2015. tárgyévben már vállalható. A határidő 2014. december 31" - olvasható. Ugyanakkor az igazán komoly beruházásokra, intézkedésekre még sokkal tovább kell várnunk.
Az M0 autóút déli szektora például a tervek szerint idén őszre készülhet el az M1-es és az M6-os autópálya között, majd 2012. őszére az M6-os és az 51. számú főút között. A két szakasz összesen 56 milliárd forintba kerül majd az előzetes számítások szerint. Ezt követően a körgyűrűből már csak a nyugati szakasz fog hiányozni. Ennek költsége egyelőre nem ismert, az intézkedési terv szerint 2025-re valósulhat meg.
A dokumentum szerint a négyes metró majdani elkészülése is segíthet abban, hogy csökkenjen a Széna tér és környéke légszennyezettsége. A felügyelőség szerint az új metróvonal 2014. elejére készülhet el, összköltsége pedig 600 milliárd forint lehet. Emellett 2012-13-ban viszonylag olcsón megvalósítható lenne néhány közlekedési fejlesztés a Széll Kálmán tér átépítésével. Így például azt javasolják, hogy a 6-os villamos a Déli pályaudvarig, a 4-es pedig Hűvösvölgyig járjon, ezzel ugyanis csökkenteni lehetne az átszállásokat.
Szintén a tér átépítésével együtt lehetne megvalósítani a Várfok utca lezárását az átmenő forgalom elől, a Szilágyi Erzsébet fasor–Krisztina körút csomópont átépítését a tömegközlekedés előnyben részesítése érdekében, a buszhálózat racionalizálását, a megállók koncentráltabb elhelyezését, valamint a buszok és villamosok közös pályahasználatát. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szerint mindezeket 3-5 milliárd forintból fedezni lehetne.
A fentiek mellett tovább javíthatja a légszennyezettségi mutatókat a budai fonódó villamoshálózat megvalósítása és az egyes és hármas villamos felújítása. Ezeket a tervek szerint 6, illetve 41 milliárd forintból lehetne megvalósítani és 2014-15-re lehetnek kész. A tervek szerint az összes fenti intézkedés forrásai a Fővárosi Önkormányzat saját költségvetése, kormányzati támogatások és az uniós pályázatokon elnyert összegek lehetnek.
Hét év és jöhet a dugódíj
A Fővárosi Önkormányzatnál folyamatosan napirenden van a belvárosi behajtás fizetőssé tétele, illetve a kedvezőtlen kibocsátási tényezőkkel rendelkező járművek kitiltása a város legforgalmasabb, és így erősen szennyezett részéről. A kibocsátási tényezők jelölésére szolgáló, rendszámtáblán elhelyezésre kerülő fekete, piros, kék és zöld matricák már bevezetésre kerültek 2010. július 1-ével, ezek közül a fekete és piros jelöléssel ellátott járművek behajtását korlátoznák. A megvalósítás 2018-ban várható - olvasható az intézkedési tervben.
A dugódíj ötlete az utóbbi években többször felvetődött, idén tavasszal olyan pletykák is megjelentek, hogy a Széll Kálmán Terv keretében már 2012-től bevezethetik, azonban végül ez az intézkedés kimaradt a reformcsomagból. Az ötlet először 2007-ben még Demszky Gábor szájából hangzott el, majd 2009-ben dolgozták ki a lehetséges dugódíj részleteit, akkor egy szakértőkből álló csapat 400-800 forintos díj bevezetését javasolta.
A választások után sem tisztult a kép: novemberben Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója még úgy nyilatkozott a HVG kérdésre, hogy "amíg nem lesznek új buszok, nem indul el az új metró, tehát amíg a BKV nem lesz valódi alternatívája az autós közlekedésnek, addig az autósokat nem lehet rákényszeríteni, hogy kiszálljanak kocsijukból és a tömegközlekedést válasszák". Idén január végén viszont Tarlós István főpolgármester a Hírszerzőnek úgy nyilatkozott, hogy "jól elő kell készíteni", majd 2013-tól be kell vezetni a dugódíjat. Jelenleg ez tehát a legfrissebb információ.
A dugódíj esetleges bevezetése erőteljesen kötődik a négyes metró átadásához. Ráadásul Vitézy Dávid tavaly novemberben úgy nyilatkozott, hogy hazánk az új metróvonalra kapott támogatásért cserébe vállalta az Unió felé a dugódíj bevezetését.
Beke Károly
mfor.hu
