Magyar Péter leendő miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy Kármán András lesz a pénzügyminiszter és Kapitány István a gazdasági és energetikai miniszter a május közepére felálló Tisza-kormányban, ezzel pedig az is eldőlt, hogy nekik kulcsszerepük lehet a vagyonvisszaszerzésben. Azzal, hogy a Tisza Párt kétharmados többséget szerzett az április 12-i országgyűlési választáson, megnyílt a lehetőség arra, hogy érdemben hozzányúljanak például a nemzeti vagyonról szóló törvényhez. Ez egy kulcsfontosságú törvény, mert például ez a jogszabály mondja ki, hogy milyen állami gazdasági tevékenységeket lehet koncesszióba kiszervezni. Ezzel a lehetőséggel a megbukott Orbán-rezsim előszerettel élt is az elmúlt 16 évben: előbb a dohánypiac, majd a kaszinók, végül pedig az autópályák és a hulladékgazdálkodás területén.
Fotó: Pixabay
Magyar Péter leendő kormányfő egyik legismertebb választási ígérete a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása, mely feladata elszámoltatás keretében az „ellopott” állami vagyon visszaszerzése, valamint a korrupcióellenes intézkedések végrehajtása lenne. Kármán András, a párt gazdaságpolitikusaként még tavaly októberben a 444-nek azt mondta, hogy az újonnan felállítandó hivatal fogja felülvizsgálni a koncessziós szerződéseket. Lényegében ez hangzott el Magyar Péter április 13-ai nemzetközi sajtótájékoztatóján is.
Bőven lesz mit átnézni: a nagykereskedő Országos Dohányboltellátó Kft. nyilvános pályázat nélkül kapta meg 2015-ben a koncessziós jogot arra, hogy ellássa áruval a trafikokat. A legértékesebb hazai kaszinókat, a Las Vegas családot üzemeltető cég, a Garancsi István és Habony Árpád tulajdonában lévő LVC Diamond Játékkaszinó Üzemeltető Kft. 2056-ig kapott koncessziós jogot. A 2022-ben létrehozott autópálya-koncessziós rendszert Mészáros Lőrinc és Szíjj László cégei kapták meg 2057-ig. A Mol Nyrt. 2022-ben nyerte el a 35 éves magyarországi hulladékgazdálkodási koncessziót, melyet a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. végez 2023. július 1-je óta. Ezeknek a terjedelmes koncessziós szerződéseknek az átbogarászása szép jogászi feladat lesz, de az biztos, hogy a tiszás kétharmad előtt számos lehetőség nyílik ezeknek a szerződéseknek a felbontására.
A kaszinókkal kötött koncessziós szerződések négy esetet ismernek a megállapodás megszűnésére:
- közös megegyezés az állam és a cégek között,
- a cégek rendes felmondása,
- az állam azonnali hatállyal felmondása bizonyos feltételek esetén,
- a kaszinós cégek jogutód nélküli megszűnése.
A listából kiderül, hogy az államnak nincs rendes felmodási lehetősége, csak azonnali, de az is csak korlátozottan, olyan feltételek mentén, amelyek bekövetkezésére kevés az esély. Például, ha a koncessziós díjat nem fizetik be, vagy a bíróság elrendelte a kaszinós cégek felszámolását.
Egyetlen gombnyomás?
Ugyanakkor a tiszás kétharmad kezében vannak olyan lehetőségek, amelyekkel elérhetik, hogy a kaszinós cégek mondják fel a szerződést: ilyen lehet például a játékadó és a koncessziós díj drasztikus megemelése. Mindenesetre a koncessziós szerződések nagyon erős jogokat biztosítanak az Orbán-rezsim által kiválasztott cégeknek, így a szerződések felbontása szinte garantáltan hosszadalmas jogi vitát eredményeznének a felek között.
Meg kell nézni a konkrét szerződést, de a koncesszió általában állami előjog, azt az állam vissza is veheti. Ki lehet mondani generális jelleggel, hogy piacok évtizedes lezárása utólag is érvényteleníthető
– mondta lapunknak Ligeti Miklós jogász, a Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezet jogi igazgatója. Hozzátette: a koncesszió állami kegyességből adható, így el is vehető, szerinte ehhez még a nemzeti vagyonról szóló törvényhez sem kell hozzányúlni.
A nemzeti vagyonról szóló törvény egy kétharmados törvény, ez sorolja fel, hogy milyen állami gazdasági tevékenységeket lehet koncesszióba kiszervezni. Tehát a tiszás kétharmad dönthet úgy, hogy egyszerűen törli a jogszabályból a dohánytermék-kiskereskedelmet, a szerencsejátékok lebonyolítását, a hulladékgazdálkodást és az országos közutak működtetését, így pedig egy gombnyomással hatalmas jövőbeli milliárdoktól fosztaná meg az Orbán-rezsim által kiválasztott cégeket. Szintén semmi akadálya annak, hogy töröljék azt a 2020-as kormányrendeletet, amely a koncesszióköteles tevékenységeket listázta.
A G7 számításai szerint 2022 szeptembere és 2024 decembere között összesen 383 milliárd forint koncessziós díjbevételt számolt el a Szíjj László és Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., a koncesszorhoz tartozó üzemeltető és fejlesztő társaságokkal együtt pedig összesen 30,9 milliárd forintnyi nyereséget realizáltak. Azt pedig a Telex írta meg, hogy 21,4 milliárd forint osztalékot vehet ki Garancsi István és Habony Árpád azon közös cégükből, ami az állami kaszinókoncessziókat birtokló Las Vegas Casino Zrt. részvényeinek tulajdonosa.
Azt pedig lapunk írta meg, hogy 1123 milliárd forintos forgalma volt 2024-ben az Országos Dohányboltellátó (ODBE) Kft.-nek, összesen pedig 9,8 milliárd forint osztalékot fizetett ki a tulajdonosoknak a cég. Az ODBE 49 százalékos tulajdonosa a BAT Pécsi Dohánygyár, a többi 51 százalék pedig a Tabán Trafik Zrt.-hez tartozik, amelynek több magánszemély mellett a legnagyobb tulajdonrésze Sánta János József hódmezővásárhelyi vállalkozóé és családjáé két vagyonkezelő alapítványon – a Solidium Capital Vagyonkezelő Alapítványon és a Projekt Six Pro Vagyonkezelő Alapítványon – keresztül. Az ODBE a 2015-ös alapítása óta több mint 55 milliárd forint nyereséget hozott, a tulajdonosok ennek jelentős részét, 52,5 milliárdot vették ki osztalékként 10 év alatt.
