A K-Monitor azért tartotta fontosnak, hogy kiderüljön, milyen szerződései vannak a Boston Consulting Group (BCG)-nek a kormánnyal, mert számos területen jellemzővé vált, hogy az állam a szakmai, közpolitikai munkát kiszervezi magáncégeknek.
A cégbíróság mostani döntése az ügyben azért tekinthető mérföldkőnek, mert egyértelművé teszi, hogy olyan esetben is be kell tartania az állammal üzletelő cégeknek a törvényt, amikor maga a cég nem perelhető.
A K-Monitor a kedvező döntés ellenére úgy véli, hogy elengedhetetlen, hogy az új kormány úgy módosítsa az információszabadság törvényt, hogy a jelenleginél szélesebb körben számonkérhetőek legyenek a közpénzekből részesülő cégek.
Az eljárás előzménye, hogy a K-Monitor 2020 óta pereskedik azért, hogy nyilvánosságra kerüljön az a Belügyminisztérium által a BCG-től százmilliókért megrendelt tanulmány, ami alapján az Orbán-kormány elindította az egészségügyi rendszer reformját – írja a K-Monitor.
A BM elleni pereskedéseik mind elbuktak, de a perek hatására számos részlet kiderült a tanulmány tartalmáról. Majd idén még több információt közölt a HVG, miután megszerezte a titkos tanulmányt, ami azonban továbbra sem érhető el nyilvánosan. A BM-mel párhuzamosan a K-Monitor 2023-ban a BCG-t is beperelte, mivel közpénzes megbízáshoz jutó cégként a BCG-re is vonatkoznak átláthatóság kötelezettségek, csak ezekről ritkábban szokás beszélni, mint az állami intézményekre vonatkozóakról.
Fotó: Facebook/Kulja András
A BCG elleni pert azonban a bíróság ítélethozatal nélkül 2023-ban megszüntette, ezért már nem a cégek perelhetőségánek hiányát, hanem azt panszolták az Alkotmánybíróság előtt, hogy az Országgyűlés semmibe veszi az Alkotmánybíróság döntését.
A K-Monitor ezért 2025 nyarán ezért törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a BCG-vel szemben, mivel a cég egy tavalyi adatigénylésükre válaszul nem volt hajlandó elárulni, hogy mely állami szervekkel működik együtt – annak ellenére, hogy a tájékoztatásadást egyébként a törvény kötelezővé teszi. Attól még ugyanis, hogy a céget nem lehet jelenleg beperelni, változatlanul törvényi előírás, hogy a cégnek tájékoztatást kell adnia arról, hogy milyen közpénzeket használ.
Az Ítélőtábla végzése nyomán a cégbíróság végre 2026 áprilisában megindította a törvényességi felügyeleti eljárást a BCG-vel szemben. Ha a cég nem vitatja a törvénysértést, köteles tájékoztatást adni arról, hogy a 2020–2025 közötti időszakban mely államháztartási szervekkel állt szerződéses kapcsolatban.
A cégbíróság a végzésében figyelmeztette a BCG-t, hogy ha ennek nem tesz eleget, akkor 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedő pénzbírság szabható ki a céggel szemben.
