A magyar felnőtt lakosság 65 százaléka ügyfele valamelyik biztosítónak. Mivel az arány évek óta változatlan, a biztosítók nem a piaci hatókör bővítésével, hanem meglévő ügyfeleik számára a szolgáltatások szélesebb kínálatával növelik forgalmukat.
A biztosítottak körében Cascója mindegyik tizediknek van, s itt szintén növekedés tapasztalható a korábbiakhoz képest.
A biztosítási piacot minden negyedévben felméri a GfK. A felnőtt lakosságot fontos szempontokból reprezentáló 1000 fő személyes megkérdezésével aktuális információkat nyernek az ügyfélforgalomról.
Személyre szóló biztosítással a válaszadók 27 százaléka rendelkezik. A legelterjedtebb vegyes életbiztosítás némileg csökken. Terjed viszont a kockázati életbiztosítás és a magán betegbiztosítás.
Az összes biztosított egyharmada jut a legmagasabb jövedelmű csoportokra, amelyek tagjai havi nettó 140 000 forintnál nagyobb bevétellel rendelkező háztartásban élnek. Életkor szerint az ügyfelek közel kétharmada 40 éves vagy idősebb.
Nemzetközi összehasonlításban a GfK intézeteinek megállapítása szerint Magyarországon jóval kevesebben kötöttek személyre vagy vagyonra szóló biztosítást, mint a tőlünk északabbra vagy nyugatabbra fekvő országokban.
A biztosítási szokások különbségeit igazolja, hogy nálunk a személyesen biztosítottak száma mindössze 2,6 millió. Viszont a hasonló lélekszámú Csehországban 4,8, a 8 milliós Ausztriában 3,9, az 5 milliós Szlovákiában 2,6 millió, a mindössze 2 millió lakosú Szlovéniában pedig 1,2 millió.
A lakosság kétharmadának van biztosítása
Tíz magyar háztartásból hat rendelkezik vagyonbiztosítással. Négyötöd részük kötött lakás- vagy otthonbiztosítást, és a tendencia további emelkedést mutat. Többek között ezt tárta fel a GfK Piackutató Intézet 2003 első negyedévében végzett vizsgálata a biztosítási piacról.
