A termelés kitelepítése, illetve a külföldi bérmunka elsősorban a munkaintenzív iparágakat érinti, nem véletlenül találunk több példát is a textiliparban. A külföldön megtelepedő legtöbb magyar vállalat azonban azért is lépi át a határokat, mert az ottani piacon való megtelepedés az egyik fő célja. A legfontosabb célországok Szlovákia és Románia, ugyanis a nyelvi problémák elenyészők, a közeli uniós csatlakozás pedig biztosítja a jogi környezet stabilitását.
[ajanlo=84][igazitas=left/]
Az ukrajnai bérmunka iránt is érdeklődnek a magyar cégek, de egyelőre mindössze hatmilliárd dollár érkezett az országba, mivel a régióban itt az egyik legrosszabb a befektetési környezet. Szerbia és Montenegróban szintén nagy a politikai kockázat, bizonytalan a jogi környezet, ezért hiába a 200 euró körüli átlagbér, és a rendelkezésre álló szakképzett munkaerő. A környezetterhelő iparágak számára azonban kedvező, hogy itt még nem kidolgozottak a környezet- és munkavédelmi szabályok, számol be a Világgazdaság.
A magyar cégeket is keletre hajthatja az olcsó munkaerő
A környező országok alacsony bérköltségei miatt egyre több példa születik arra, hogy a magyar vállalatok is keletre telepítik termelésüket. Szakértők szerint azonban a befektetési döntéseket nem csak az olcsó munkaerő befolyásolja, írja a Világgazdaság.
