Hiba volt felszámolni a kapacitásokat
[ajanlo=1360][igazitas=right/]A gyártók körében általános vélemény, hogy a magyar híradástechnikai iparnak az állam csak igen szerény mértékben ad megrendeléseket. További gond, hogy a bevezetőben is említett hidegkapacitások fokozatos leépítése egy minősített - azaz háborús - helyzet esetén igen kellemetlen következményekkel járhat. Mert hiába igaz, hogy van - illetve lesz - elegendő lőszer és fegyver, ha a katona nem tud mivel kommunikálni, már eleve hátrányosabb helyzetbe kerül, mint e téren jobban felszerelt ellenfele.
Az FMV egyik gyász-sztorija az R-160P típusú katonai vevő. A nyolcvanas évek végén licenc bázison kifejlesztett csúcsminőségű készülék példányai ugyanis nemrég vastelepre kerültek. A legtöbb hazai híradástechnikai gyárnál a folyamatos leépítések ellenére is igyekeztek megőrizni egy olyan magot, melyre egy jövőbeni megrendelés esetén ráépíthető a gyártás. A hajdan e témában foglalkoztatott szakemberek többsége megfelelő díjazás ellenében, egyébként még mindig hajlandó lenne visszatérni eredeti vállalatához.
Az URH rádiótender - akárcsak a gépjárműveké - évek óta akut probléma. Így katonáink máig a még meglévő, s jórészt szovjet mintára készült húsz-harminc éves technikát használják. A kommunikációs eszközök húzódó cseréjének legnagyobb vesztese a székesfehérvári Videoton, mely a rendszerváltás előtt is egyik jelentős szállítója volt az ilyen jellegű berendezéseknek.
Fény az alagút végén
A magyar hadiipar ma is képes csúcstechnológiát előállítani. A példák között pilóta nélküli felderítő repülők, titkosító- és zavarórádiók, kommunikációs adó-vevők, lézeres célmegjelölő és lőtéri eszközök, valamint a műholdas helymeghatározást segítő berendezések szerepelnek.
Az utóbbi évek egyik legnagyobb sikerét az Itea Kft. egyéni számítógépes titkosítója, a PePy, valamint az Aero Target Bt. Vöcsök névre keresztelt pilóta nélküli felderítő repülőgépe jelentette. Ez utóbbit egyébként nem csak az ellenség mögöttes területeinek kifürkészésére, hanem az éleslövészeteken céltárgyként vagy a támadó fél radarjainak megzavarására is fel lehet használni.
|
A tüzérségi termékek 6,7 százalékát gyártotta a Digép |
Ugyancsak figyelemfelkeltő, saját fejlesztésű eszközparkkal jelentkezett az elmúlt években a HM EI Rt. és a Haditechnikai Intézet jogutódja, a HM Technológiai Hivatal. Palettájukon többek közt légi és földi műholdas helymeghatározók, valamint az ellenfél kommunikációját zavaró és lehallgató berendezések szerepeltek. Előbbi termékük egyébként már a polgári életben is megjelent. Az állami tulajdonú részvénytársaság eddig több mint kétezer ilyen berendezést értékesített. A készülék javára írható a nagyfokú megbízhatóság, valamint a viszonylag olcsó ár.
A Honvédelmi és a Gazdasági Minisztérium, nevük elhallgatását kérő képviselői úgy nyilatkoztak az mfor.hu-nak, hogy a hazai hadiipar lassan kilábal a válságból, bár attól még messze van, hogy elérje az 1988-as csúcsévet. A többség véleménye szerint hiba volt felszámolni a korábban kialakított gyártóbázisokat és üzleti kapcsolatokat, mert ezeket most szó szerint szinte a semmiből kell újra megteremteni és felépíteni. Komoly gondnak nevezték még a pénzhiányt - hiszen a katonai fejlesztések mindig igen sokba kerülnek. Ugyanakkor azt is hozzátették, hogy a hazai elme e sajátos területet lefedő szüleményei sok esetben messze meghaladják a konkurencia termékeinek minőségét. Az eladásokra, illetve a megkötött üzletekre vonatkozó konkrét számokat ugyan nem sikerült megtudnunk, ám annyit végül elárultak forrásaink, a tisztes hasznot mindenki eléri. A legfőbb vásárló természetesen továbbra is a honvédség, de szép számmal kötnek üzletet ázsiai és afrikai országokkal is.
Lázin Miklós András
