4p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

A régió bankjainak többsége úgy véli, hogy a jövőben emelkedni fog a beavatkozást igénylő projekthitelek részaránya portfóliójukon belül - hangzott el a KPMG szerdai sajtóreggelijén. Mindez arra utal, hogy a pénzintézetek nem bíznak az ingatlanfejlesztői piac gyors felfutásában. Mfor.hu-tudósítás.

Magyarországon nagyságrendileg az ingatlanfejlesztői hitelek kétharmadának tulajdonosa fizet időben mindenféle késedelem nélkül, ennél lényegesen jobb hitelportfólió csak Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban van. Felfedezhető összefüggés a devizahitelek magas részaránya és a nem teljesítő hitelek között, Bulgária ugyanakkor szembe megy ezzel a trenddel. A KPMG szakemberei most elkészítették a régió Ingatlanhitelezési Barométerét, melynek keretében többek között kilenc magyarországi bankot kérdeztek meg a tapasztalatokról és a kilátásokról.

A magyar cégek kétharmada még talpon

Magyarországon a hitelek 12 százaléka esett már súlyos késedelembe, az ügyfelek további 23 százalékának pedig kisebb fizetési nehézségei vannak - derül ki a KPMG felméréséből. A fennmaradó 65 százalék egyelőre minden gond nélkül tud törleszteni. Mindez az ingatlanfejlesztési projekthitelek esetében igaz.

Ezekkel a számokkal a régióban a középmezőnyben vagyunk: a legjobb a helyzet Szlovákiában, északi szomszédunkat pedig Csehország és Lengyelország követi. A magyar helyzet viszont jelentősen jobb, mint például a Romániában tapasztalható arányok: délkeleti szomszédunknál a hitelesek 30 százalékának van jelentősebb tartozása, további 25 százalék pedig kisebb fizetési nehézséggel küszködik.

Ha az ingatlanszektor hitelein belül megvizsgáljuk a külföldi devizában kihelyezett kölcsönök arányát, akkor felfedezhetők összefüggések: a legtöbb esetben ott magas a nem fizető hitelek részaránya, ahol magas volt a devizahitelek részesedése. A már említett román piacon például a hitelek 98 százalékát külföldi devizában helyezték ki a bankok.

"Szerintem nem lehet egyértelműen párhuzamot vonni a nem teljesítő hitelek aránya és a devizahitelek részaránya között. Elég csak megnézni Bulgáriát, ahol a kölcsönök 95 százalékát euróban helyezték ki, ehhez képest viszont a nem teljesítő hitelek aránya alacsony" - mondta a szerdai kerekasztalbeszélgetésen Balogh Imre, az MKB Bank vezérigazgató-helyettese. Bulgáriában az ügyfelek 15 százalékának van hosszabb ideje tartozása, az átmenetileg nehézséggek küszködők aránya pedig további 15 százalék.

Pesszimista kilátások


A KPMG felméréséből az is kiderül, hogy a régió bankjainak többsége arra számít, hogy a jövőben növekedni fog a beavatkozást igénylő hitelek részaránya. Mindez azt jelenti, hogy a szereplők többsége nem bízik a gyors talpra állásban. Ebből a szempontból a kilenc hazai bank sem volt optimistább a régiós átlagnál.

A szakemberek arra is rákérdeztek, hogy a pénzintézetek milyen megoldásokkal próbálják orvosolni a nem teljesítő projekthitelek problémáját. A régió bankjainak kétharmada úgy vélekedett, hogy az átstrukturálás, illetve a hitelek futamidejének meghosszabbítása jó megoldás lehet - hangzott el a szerdai beszélgetésen.

Az átstrukturálások szempontjából a magyar piac egy hajszállal elmarad a régió átlagától: hazánkban a bankok mintegy 60 százaléka bízik a sikeres tárgyalásokban. A vizsgált országok közül ebben a tekintetben is kiemelkedett Lengyelország, ahol a bankok 80 százaléka optimista volt ezekkel az intézkedésekkel kapcsolatban.

"A fenti számok azt mutatják, hogy a bankok aktívan menedzselik portfólióikat, nem választják rögtön az árverés eszközét" - olvasható a felmérés megállapításai között. A KPMG szakemberei szerint az viszont még nem látszik világosan, hogy ezek az átstrukturálások mennyiben jelentenek megoldást hosszabb távon.

A jövőbeli kilátásokat vizsgálva Lengyelország és Csehország mellett hazánk emelhető ki: a bankok arra számítanak, hogy növekedni fog a hitelportfóliójuk. A magyar viszonyokat jobban megvizsgálva feltűnik egy érdekesség: a bankok saját portfóliójuk növekedését várják, a teljes bankrendszerben viszont a hitelek csökkenésére számítanak.

"Szerintem elsőként a lakáspiac állhat majd talpra, az adóváltozások következtében az embereknél maradó pénz keresletet generálhat" - mondta a szerdai beszélgetésen a fejlesztők képviseletében Tatár Tibor, a Futureal vezérigazgatója. A szakember szerint hazánkban nem a lakások számával van a probléma: nem épül kevesebb lakás, mint Európa más országaiban, azok minősége azonban gyenge, elsősorban ebben kellene javulni.

Beke Károly

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!