2010. október 20. 10:10

A régió bankjainak többsége úgy véli, hogy a jövőben emelkedni fog a beavatkozást igénylő projekthitelek részaránya portfóliójukon belül - hangzott el a KPMG szerdai sajtóreggelijén. Mindez arra utal, hogy a pénzintézetek nem bíznak az ingatlanfejlesztői piac gyors felfutásában. Mfor.hu-tudósítás.

Magyarországon nagyságrendileg az ingatlanfejlesztői hitelek kétharmadának tulajdonosa fizet időben mindenféle késedelem nélkül, ennél lényegesen jobb hitelportfólió csak Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban van. Felfedezhető összefüggés a devizahitelek magas részaránya és a nem teljesítő hitelek között, Bulgária ugyanakkor szembe megy ezzel a trenddel. A KPMG szakemberei most elkészítették a régió Ingatlanhitelezési Barométerét, melynek keretében többek között kilenc magyarországi bankot kérdeztek meg a tapasztalatokról és a kilátásokról.

A magyar cégek kétharmada még talpon

Magyarországon a hitelek 12 százaléka esett már súlyos késedelembe, az ügyfelek további 23 százalékának pedig kisebb fizetési nehézségei vannak - derül ki a KPMG felméréséből. A fennmaradó 65 százalék egyelőre minden gond nélkül tud törleszteni. Mindez az ingatlanfejlesztési projekthitelek esetében igaz.

Ezekkel a számokkal a régióban a középmezőnyben vagyunk: a legjobb a helyzet Szlovákiában, északi szomszédunkat pedig Csehország és Lengyelország követi. A magyar helyzet viszont jelentősen jobb, mint például a Romániában tapasztalható arányok: délkeleti szomszédunknál a hitelesek 30 százalékának van jelentősebb tartozása, további 25 százalék pedig kisebb fizetési nehézséggel küszködik.

Ha az ingatlanszektor hitelein belül megvizsgáljuk a külföldi devizában kihelyezett kölcsönök arányát, akkor felfedezhetők összefüggések: a legtöbb esetben ott magas a nem fizető hitelek részaránya, ahol magas volt a devizahitelek részesedése. A már említett román piacon például a hitelek 98 százalékát külföldi devizában helyezték ki a bankok.

"Szerintem nem lehet egyértelműen párhuzamot vonni a nem teljesítő hitelek aránya és a devizahitelek részaránya között. Elég csak megnézni Bulgáriát, ahol a kölcsönök 95 százalékát euróban helyezték ki, ehhez képest viszont a nem teljesítő hitelek aránya alacsony" - mondta a szerdai kerekasztalbeszélgetésen Balogh Imre, az MKB Bank vezérigazgató-helyettese. Bulgáriában az ügyfelek 15 százalékának van hosszabb ideje tartozása, az átmenetileg nehézséggek küszködők aránya pedig további 15 százalék.

Pesszimista kilátások


A KPMG felméréséből az is kiderül, hogy a régió bankjainak többsége arra számít, hogy a jövőben növekedni fog a beavatkozást igénylő hitelek részaránya. Mindez azt jelenti, hogy a szereplők többsége nem bízik a gyors talpra állásban. Ebből a szempontból a kilenc hazai bank sem volt optimistább a régiós átlagnál.

A szakemberek arra is rákérdeztek, hogy a pénzintézetek milyen megoldásokkal próbálják orvosolni a nem teljesítő projekthitelek problémáját. A régió bankjainak kétharmada úgy vélekedett, hogy az átstrukturálás, illetve a hitelek futamidejének meghosszabbítása jó megoldás lehet - hangzott el a szerdai beszélgetésen.

Az átstrukturálások szempontjából a magyar piac egy hajszállal elmarad a régió átlagától: hazánkban a bankok mintegy 60 százaléka bízik a sikeres tárgyalásokban. A vizsgált országok közül ebben a tekintetben is kiemelkedett Lengyelország, ahol a bankok 80 százaléka optimista volt ezekkel az intézkedésekkel kapcsolatban.

"A fenti számok azt mutatják, hogy a bankok aktívan menedzselik portfólióikat, nem választják rögtön az árverés eszközét" - olvasható a felmérés megállapításai között. A KPMG szakemberei szerint az viszont még nem látszik világosan, hogy ezek az átstrukturálások mennyiben jelentenek megoldást hosszabb távon.

A jövőbeli kilátásokat vizsgálva Lengyelország és Csehország mellett hazánk emelhető ki: a bankok arra számítanak, hogy növekedni fog a hitelportfóliójuk. A magyar viszonyokat jobban megvizsgálva feltűnik egy érdekesség: a bankok saját portfóliójuk növekedését várják, a teljes bankrendszerben viszont a hitelek csökkenésére számítanak.

"Szerintem elsőként a lakáspiac állhat majd talpra, az adóváltozások következtében az embereknél maradó pénz keresletet generálhat" - mondta a szerdai beszélgetésen a fejlesztők képviseletében Tatár Tibor, a Futureal vezérigazgatója. A szakember szerint hazánkban nem a lakások számával van a probléma: nem épül kevesebb lakás, mint Európa más országaiban, azok minősége azonban gyenge, elsősorban ebben kellene javulni.

Beke Károly

mfor.hu