Abban minden előadó egyetértett, hogy a hagyományteremtő szándékkal megrendezett konferencia egy olyan fórummá vált, amellyel közelebb hozhatóak a klímavédelemmel foglalkozó területek képviselői. A magyar politikai, üzleti, tudományos és civil szféra legfontosabb képviselőinek közreműködésével megtartott egynapos eszmecsere alkalmat adott arra, hogy a Klímaklub minden réteget megszólítson, a szakma külföldi előadóinak meghívásával pedig Magyarországot a nemzetközi klímapolitika egyik fontos ágenseként helyezze előtérbe. A konferenciával párhuzamosan Budapesten utcai Maszkos Klímaparádé zajlott, amelynek keretében a Nyugati téren egy óriási transzparenst állítottak fel, s – korcsoporttól függetlenül – mindenki felírhatta legfontosabb üzenetet a klímacsúcs résztvevői számára. Ezt a szervezők a plenáris ülésre is eljuttatták, kulcsszavait felolvasták. A konferenciát interneten háromszázan élőben is követték; az online résztvevőknek alkalmuk volt betekinteni a környezettudatos gondolkodás alapjaiba, s megismerkedhettek a szakma legfontosabb képviselőinek nézeteivel is.
Varga Dávid, a Klíma Klub titkára köszöntő beszédében felsorolta a szervezet 2009-es megalakulása óta eltelt egy év eredményeit: a Klíma Klub alig két hónap után 11 ezer regisztrált lakossági taggal büszkélkedhet, megalakult a Klub országos hálózata és az Országos Diáktanács, létrejöttek a Gyermek, Diák és Ifjúsági Tagozatok, a szervezetnek pedig sikerült országos ismertségre szert tennie és megismertetnie a Klíma Klub célkitűzését a szélesebb közönséggel.
A konferenciát Szili Katalin, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) tiszteletbeli elnöke nyitotta meg. Az elnök asszony örömét fejezte ki, hogy végre létrejöhetett egy ilyen egyedülálló kezdeményezés, amelynek köszönhetően a politikai és civil szereplők egymásra találtak, s ahol aktív párbeszéd folyik a 21. század talán legnagyobb globális kihívásáról.
Az energiafüggőségről szólva Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter sietett leszögezni, hogy azt legelőször a fogyasztás függvényében kell vizsgálni, és át kell értékelni a saját személyes energiafüggőségünket is. Bencsik János országgyűlési képviselő, Tatabánya polgármestere szerint az éghajlatváltozás nemzetbiztonsági kérdés, amely a lakosság és a gazdaság felkészítését is magában foglalja. Fodor Gábor egykori környezetvédelmi és vízügyi miniszter szerint a gazdasági válság lehetőséget is teremtett, azonban a hosszú távú stratégia kidolgozása elmaradt. Az ex-miniszter csalódásának adott hangot, amiért a magyarországi környezetvédelmi politika az utóbbi időben inkább követőbb, mint kezdeményezőbb volt, s nem volt képes kitörni az ágazati politikák béklyójából. Herczog Edit EP-képviselő hitet tett a mellett, hogy az energiapolitikának meg kell egyeznie a klímapolitikával. „Új beruházás, új beruházás, új beruházás” – summázta a képviselőasszony, miben rejlik a klímapolitika kulcsa.
A nemzetközi vonalat volt hivatott megerősíteni a brit nagykövet, Greg Dorey jelenléte, akinek legfontosabb üzenete az volt, hogy a gazdasági növekedést el kell választani az emisszió-növekedéstől. A recesszió nem lehet indok a zöld gazdaság megteremtésének (Nagy-Britanniában egy millió új munkahelyet teremtettek a „zöld” iparágak) elodázásához – tette hozzá a nagykövet. Jos Delbeke, az Európai Unió Környezetvédelmi Bizottságának főigazgatója méltatta a Klímacsúcs kezdeményezését, beszédében pedig a decemberi dán klímacsúcs eredményeire fókuszált. A főigazgató szerint ugyan sajnálatos tény, hogy Koppenhágában nem sikerült törvényileg kötelező dokumentumot megalkotni, de örvendetes, hogy az USA, az EU, az ENSZ, Brazília, India és Kína képviselői is egy asztalhoz ülhetett. Sanjeev Kumar (E3G- Third Generation Environmentalism Climate&Energy Associate) többek között a fogyasztás és olajfogyasztás problémájáról és a politikai patthelyzet feloldásáról értekezett. A nem cselekvés költsége nagyobb a befektetések költségével – mondta előadása végén
Dr. Kerekes Sándor, a Corvinus Egyetem tudományos és oktatási rektorhelyettese az 1980 óta eltelt három évtized történéseit vizsgálta, s előadásában kihangsúlyozta: kevés olyan ország van, amely úgy tudott növekedni, hogy nem nőtt az egy főre jutó széndioxid-kibocsátás. Dr. László Ervinnek, a Budapest Klub Alapítvány elnökének legfontosabb gondolata az volt, hogy a természeti rendszer és a kulturális információn alapuló emberi rendszer nincs összhangban, a vizet és a levegő pedig nem kezeljük kincsként. A tradicionális társadalmak még beépültek a környezetbe: ma azt mondjuk, hogy a természetet mi alakíthatjuk. Gyulai István ökológus a kvótarendszerről és a kvóta-pénzről beszélt, míg Láng István a demográfiai kérdésre, a két milliárd fővel növekedő populációra, s az ebből származó potenciális konfliktusokra helyezte a hangsúlyt, Juhász Árpád (TV2 tanácsadó) pedig a bulvár felelősségéről is beszélt.
A plenáris ülést a szekciós ülések követték, amelyek három témakör körül forogtak (gazdaság, alkalmazkodás, tudomány-nevelés), s ahol alkalmuk nyílt az előadóknak a párbeszédre, vitára is. Ez – hangsúlyozták a szekciókat lezáró plenáris ülésen a levezető elnökök – a kooperáció szándékát dicséri, amellyel hatékonyabbá válik a szakmák közötti kommunikáció.
Menedzsment Fórum
