Demokratikus
Az ilyen vezető megosztja a döntéshozatalt a beosztottjaival, gyakorlatilag csatlakozik a beosztottak csoportjához, hogy megegyezés alapján hozzák meg a döntést. Az ilyen stílusú vezető gondoskodik arról, hogy a beosztottak jól tájékozottak legyenek és teljesen ismerjék a feladatot vagy problémát, ezáltal nagyobb befolyást is enged nekik a döntés felett. Minden beosztottat bevon ebbe a folyamatba, s arra törekszik, hogy a csoport minden tagja egyenlő tudásszinttel rendelkezzen és egyenlő mértékben járulhasson hozzá a döntéshez.
Diktatórikus
A diktatórikus vezető maga hozza meg a döntéseket és azt gyakorlatilag kikényszeríti. A kikényszerítés általában fenyegetéssel, büntetéssel vagy annak kilátásba való helyezésével történik. Hasonló módon veszi rá a beosztottakat a munkára. Nem kommunikál a beosztottakkal, nem is kíváncsi a véleményükre. Abszolút hiányzik az oda-vissza kommunikáció, a beosztottak engedelmeskedővé válnak.
Rábeszélő
A döntéseket ebben az esetben is a vezető hozza, de azt később indítványozza a beosztottainak. Úgy gondolja, hogy a beosztottakat motiválni kell azzal, hogy elfogadják a célokat a végrehajtás előtt. Ennélfogva megmagyarázza a saját döntéseit annak érdekében, hogy rábeszélje a dolgozókat a saját nézőpontjára. Aktív kapcsolatban van az alkalmazottakkal, de nehezen hagyja magát a saját döntésétől eltéríteni, s vezetői hatalma révén inkább azt érezteti, hogy ugyan meghallgatja a véleményeket, de elvárja, hogy elfogadják a már meghozott döntést.
Laissez faire
Az ilyen stílusú vezető a lehető legkevesebb utasítást adja a beosztottjainak, vagy egyáltalán nem is ad semmit. Megengedi, hogy az alkalmazottak saját célokat és feladatokat tűzzenek ki maguk elé és hogy egyedül döntsenek. Mindig megadja a választás, szervezés, a feladatok végrehajtásának, irányításának szabadságát, s csak bizonyos keretek vagy meghatározott korlátok betartását kéri.
A személyiség dimenziói, miért viselkedünk úgy ahogy - 3. rész
A személyiség működésmódja és sajátosságai alapvetően meghatározzák személyes stílusunkat, s rányomják bélyegüket mindennapi, így munka-viselkedésünkre és -teljesítményünkre is. Bizonyos elméletek szerint az alkalmazottak személyisége és a szervezet céljai között kölcsönhatás van (pl. ennek eredménye, ha elégedett a dolgozó), s az emberek általában a személyiségükhöz legjobban illeszkedő munkát keresik.
