Az európaiaknál még nehezebb helyzetben vannak a hazai kkv-k. A csatlakozó államok kisvállalkozásai május elseje után számos területen versenyhelyzetbe kerültek az EU-s országok cégeivel. A brit Economist Intelligence Unit (EIU) kutatócsoportja 147 közép- és kelet-európai kis- és középvállalkozást kérdezett ezzel kapcsolatos tapasztalataikról, és kevesen számoltak be félelmekről. A kkv-k fő stratégiai célja a saját piacaik vásárlóival való kapcsolatuk erősítése. Értékesítési és marketing tevékenységük hatékonyságát akarják növelni a megkérdezett cégek. 97 százalékuk úgy látja, hogy az uniós bővítésből profitálhat.
A felmérésből kiderül, a strukturális alapokból származó pénzek megszerzésének módját sokan nem ismerik. A válaszadók kétharmada nem dolgozott ki tervet, milyen alapon folyamodna beruházási támogatáshoz, bár tisztában van vele, mi a folyamata. Leggyengébb oldaluknak a tőkéhez való hozzájutást és a pénzügyi kockázatokkal szembeni kitettségüket érzik a kelet-európai kkv-k. Ugyanakkor úgy látják, hogy a pénzügyi feltételek javulnak az uniós tagsággal, de a hitelekhez való hozzájutásuk rövid távon még nehéz marad.
A tőkehiányra panaszkodnak leginkább az európai kisvállalatok
A Bibby Financial Services felmérése szerint a szükséges anyagiak hiánya okozza a legtöbb fejtörést a kis- és középvállalatok vezetőinek.
