Múlt kedden önálló képviselői indítványként került a parlament elé a csomag tartós állami tulajdonba vételét is tartalmazó törvénymódosító javaslat.
A 2004 szeptemberében kibocsátott kötvényeket a lejáratkor, 2009. szeptember 28-án Richter-részvényekre lehet váltani. Az állam, akkor az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (ÁPV) fenntartotta magának a jogot, hogy döntsön arról: visszavásárolja a kötvényeket vagy Richter-részvényt ad az azt kérő kötvénytulajdonosoknak.
Bogsch Erik emlékeztetett arra, hogy 4.659.373 darab részvényre átváltható kötvényt 639 millió euró értékben bocsátotta ki az ÁPV Rt. éves egy százalékos kamattal és 110,6 százalékos visszavásárlási rátával.
Az Államadósság Kezelő Központ korábbi tájékoztatása szerint az államháztartás idei finanszírozási szükségletébe beleszámolták, hogy esetleg az egész Richter-kötvény állományt készpénzben kell kifizetni.
A Richter vezérigazgatója azért tartja nemzetgazdasági szempontból és a mindenkori kormány számára fontosnak az állami tulajdont a magyar gyógyszergyárban, mert a kutatás-fejlesztési tevékenységgel jelentős a hozzáadott értékteremtés, fontos a foglalkoztatás és az új munkahelyeket létrehozó beruházások miatt, meghatározó szerepe van az ellátásbiztonságban és a gazdaságpolitika kiemelt ágazatai közé tartozik.
Bogsch Erik utalt arra, hogy egy-egy új készítmény kifejlesztése 5-10 évig tart, ezért fontos a tulajdonosi háttér, és ebből a szempontból is a stabilitás.
Visszaeshet idén a forgalom
Ami a cég idei kilátásait illeti, Bogsch Erik összességében a forgalom csökkenésével számol. Belföldön és Romániában - lejben számolva - a 2008. évhez képest stagnálást vár, Lengyelországban viszont zlotyiban 5 százalékos növekedést remél. A régi európai uniós országokban mintegy öt százalék csökkenés várható, elsősorban az árak lemorzsolódása miatt. A FÁK országokban az árbevétel euróban 10 százalékkal eshet vissza, de Ukrajnában, dollárban 40-50 százalékos visszaesést várnak. A vezérigazgató az Egyesült Államokban 5-10 százalékos bővüléssel számol.
Bogsch Erik megjegyezte, hogy a társaságcsoport a FÁK országok piacán elsősorban a pénzügyi stabilitás megtartását tartja fontosnak.
Az anyacégnél bevétel arányosan 20 százalék körüli üzemi szintű nyereséget vár a menedzsment. A vezérigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy az első negyedévi nem konszolidált üzemi szintű nyereségben figyelembe kell venni azt a 2,2 milliárd forint rendkívüli bevételt, amiből kétmilliárd az úgynevezett mérföldkő fizetés volt az RGH-188 kutatásban a klinikai II-es fázishoz kapcsolódóan, 200 millió forint pedig a debreceni biotechnológiai beruházáshoz kapott állami támogatás elszámolása.
Az anyacég várakozásait közölve Bogsch Erik megjegyezte, hogy csoportszinten a forgalom visszaesése várható, de ez nagymértékben függ a helyi valuták, illetve a dollár/euró árfolyamának alakulásától.
Megugrott a nyereség
A Richter hétfőn tette közzé az első negyedévről szóló gyorsjelentését, ami az adózott nyereség 103,3 százalékos növekedéséről adott számot. A nyereségben 9,75 milliárd forint pénzügyi profit játszott nagy szerepet. Döntően a realizált és a nem realizált árfolyamnyereség növelte 21,53 milliárd forintra az adózott nyereséget. Erről szólva a vezérigazgató hangsúlyozta, hogy éppen az árfolyamnyereség miatt nem lehet az első negyedévi eredményekből egész évre vonatkozó adatokat kalkulálni.
A FÁK országokban a gazdasági helyzet és a rubel gyengesége okozta a forgalom jelentős visszaesését, míg a régi európai uniós országokban az árak lemorzsolódása vezetett a bevételek csökkenéséhez. A Richter két legfontosabb külpiacán Lengyelországban a helyi devizában számolva 4,5 százalékos volt a forgalom növekedése, Romániában pedig - lejben számolva - stagnált az árbevétel.
MTI/Menedzsment Fórum
