2001. január 25. 11:00

Hamarosan áttörésre kerülhet sor az EU-csatlakozási tárgyalások 1999 vége óta egy helyben topogó környezetvédelmi fejezetében.

A magyar fél arra készül, hogy a korábban előterjesztett átmeneti mentességi igények közül négyet visszavon -- tudta meg a Világgazdaság. Emellett több más korábbi igényét is felülvizsgálná, illetve pontosítaná hazánk, bizonyos területeken jelentősen csökkentve a kért felmentések időtartamát. A kiegészítő tárgyalási álláspontot február végéig szándékozik benyújtani a kormány Brüsszelben, ami lehetővé teheti, hogy a környezetvédelmi témát Magyarország június végéig lezárja a csatlakozási tárgyalásokon.

Brüsszelben a legutóbbi környezetvédelmi technikai tárgyalásokon 14 környezetvédelmi direktíva megtárgyalására került sor. A megbeszélésen a felek egyetértettek abban, hogy módosítani kell a magyar átmeneti mentességi álláspontot. Öt esetben nagy valószínűséggel nem lesz szükség mentességre - mondta lapunknak Vass Nándor, a Környezetvédelmi Minisztérium integrációért felelős helyettes államtitkára.

Kilenc direktíva a korábban benyújtott álláspontunkat tartalmazta, ebből négynél jó esély van a visszavonásra. Szinte bizonyos, hogy nem kérünk mentességet a levegőtisztaság-védelem, a felszín alatti vizek minőségének védelme és az alkálihigany témakörben. A negyedikről még folynak a tárgyalások.

Február végén nagy valószínűséggel jelentősen csökkentett mértékű igényt nyújtunk be 3-4 témakörben. Ennek lényege az úgynevezett "leánydirektívák" adta lehetőségek kihasználása. A helyettes államtitkár példaként említette, hogy bizonyos csomagolóanyagok újrahasznosítási aránya nálunk jobb az unió által elvártnál, esetenként eléri a 35 százalékot. Ezért nem célszerű a csomagolóeszközökre általában kérni az átmeneti mentességet, hanem csak azokra, amelyeknél nem leszünk képesek bizonyos időn belül elérni a 15 százalékos újrahasznosítási arányt.

Várhatóan mérsékeljük a települési szennyvizekkel kapcsolatos igényünket is. A feltételek teljesítésének határidejét nagy valószínűség szerint a csatlakozástól számított 15 év helyett nyolcra mérsékeljük. A felszín feletti vizekbe bocsátott szennyező anyagok esetében is a leánydirektívákat alkalmazzuk. E területen sem általában fogalmazzuk meg a mentességi igényünket, hanem konkrétan megnevezzük, mely szennyező anyagokra és milyen határértékre kérünk türelmet és melyekre nem.

Minél megalapozottabb és részletesebb ugyanis az igény, annál kedvezőbb a fogadtatás -- számolt be tárgyalópartnerei hozzáállásáról Vass Nándor.

Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Brüsszel igen pontos számításokat és több szempontból megindokolt terveket vár. Ezekben szerepelniük kell a műszaki, gazdasági és jogi helyzetnek.

Bizonyosnak látszik az erőművek kibocsátási határértékével kapcsolatos mentességi igényünk változatlan fenntartása. Ennél például 2004--2008 közötti határidőt szándékozunk vállalni. Indokolnunk kell, hogy milyen ütemben, milyen műszaki tartalommal kívánunk beruházásokat végrehajtani, milyen környezeti hatással, és milyen költségvetéssel számolunk. A tervezett forrásokat részletesen kell ismertetnünk. Szerepeltetni kell a központi költségvetés és a cégek saját vállalásait, a hiteleket és a nemzetközi támogatásokat is.

Brüsszel felé nem fordulhatunk indokolatlan mentességi kérelemmel -- hangsúlyozta Vass Nándor. Számolnunk kell azzal is, hogy az unió nemtetszéssel fogadja, ha az előcsatlakozási támogatásokat bármilyen ok miatt, például azért nem tudjuk felhasználni, mert nem vagyunk képesek biztosítani a társfinanszírozást -- figyelmeztetett.

Nehezen képviselhető az átmeneti mentességi igény, ha az igénylői kör nem képes a Brüsszel által megkívánt adatszolgáltatásra -- mutatott rá a helyettes államtitkár, megemlítve a vegyi, az energia- és az önkormányzati szektort. Egyúttal azt is elmondta, hogy időnként akadozik a gazdasági, a belügyi és a vízügyi minisztérium adatszolgáltatása is. Így a környezetvédelmi tárca mint a 22-es fejezetért felelős minisztérium nehezen tudja képviselni az átmeneti mentességi igényt a csatlakozási tárgyalásokon -- tette hozzá.

Egyúttal elmondta, az EU részéről nagyfokú segítő szándékot tapasztalt a január 17-ei technikai konzultációt megelőzően is. A svéd nagykövet már december közepén tárgyalt Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszterrel. A 12 fős magyar delegáció előterjesztését nyolcfős uniós szakértő tárgyalta. Colin Wolfe, a bizottság főtárgyalója arra figyelmeztetett, hogy minél megalapozottabbak az átmeneti mentességi igényeink, annál kedvezőbb lesz a fogadókészség. Érthető az óvatosság, hiszen a mentesség birtokosa gazdasági előnyhöz jut, amit a tagországok lobbistái nem néznek jó szemmel -- mutatott rá a helyettes államtitkár.